1803. október 17-én született Söjtörön Deák Ferenc, a „haza bölcse”, a 19. századi magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa.

Deák az 1832-36-os országgyűlésen kapcsolódott be a modern, polgári Magyarországért vívott küzdelembe, majd az első felelős magyar kormány minisztere, a szabadságharc bukása után pedig a passzív ellenállás vezéralakja lett. Pályafutására a kiegyezés nagy művével, a dualista állam alapjainak lerakásával tette fel a koronát.

Az ellenzék egyik vezéralakjává nőtte ki magát

Deák egy Zala megyei köznemesi família hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot, de családi élete mégis szerencsétlenül alakult, édesanyja ugyanis belehalt a szülésbe, ötéves korában pedig az édesapját is elveszítette. Deák 1823-ban szerzett oklevelet a győri jogi akadémián, karrierje pedig azután kezdett felfelé ívelni, miután bátyja váratlanul megbetegedett, és maga helyett öccsét küldte követnek a pozsonyi országgyűlésre.

Deák 1833 májusában csatlakozott az alsóház politikai küzdelmeihez, és a jobbágyfelszabadítás, a lengyel kérdés, valamint a vallás- és szólásszabadság ügyében tartott szónoklataival hamarosan az ellenzék egyik vezéralakjává nőtt. A politikus az 1839-40. évi diétán aztán még nagyobb tekintélyt szerzett, ugyanis elérte, hogy a Budán raboskodó Kossuthot és a Lovassy-per elítéltjeit végre szabadon engedjék, ezzel együtt pedig véget vessenek a még zajló felségsértési pereknek.

1454128188_9820
Fotó: múlt-kor.hu

Az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere lett

 hirdetes_810x300  

1842 után a zalai politikus karrierje törést szenvedett, ugyanis az 1843–44-es diéta előtti követválasztás a Deák ellen uszított bocskoros nemesek zavargása véres eseményekbe torkollott, a „haza bölcse” pedig ilyen áron nem kért a politikai szereplésből. A politikus az 1847–48-as országgyűlésen sem vállalta a követi megbízatást, 1848 márciusában azonban – a forradalmi események nyomán – visszatért a nagypolitikába, majd az első felelős magyar kormányban igazságügy-miniszter lett.

Miután szeptember 11-én Jellasics csapatai átlépték a határt, a „haza bölcse” belátta erőfeszítései hiábavalóságát, ezért távozott miniszteri székéből, ugyanakkor képviselői helyét továbbra is megtartotta. Deák 1848–49 fordulóján aztán másodszor is kísérletet tett az ellentámadásba lendülő Habsburgok megbékítésére, Windisch-Grätzcel folytatott  tárgyalásai azonban eredménytelenül zárultak, így hazatért zalai birtokaira.

Teljesítménye nyomán mindmáig joggal nevezzük őt a „haza bölcsének”

Deák 1865-ben végre az őt megillető helyre került, ugyanis magyar részről ő irányította a kiegyezésről szóló tárgyalásokat. A „haza bölcsének” erőfeszítései nyomán megszületett a dualista rendszer, mely ugyan a had- és pénzügyek terén is „engedett a negyvennyolcból”, ezzel együtt azonban biztosította Magyarország modernizációjának és felzárkózásának a törvényi kereteit.

deak02
Fotó: turizmus.zalatermalvolgye.hu

Deák még megérhette, ahogy nagy műve beérik, és a Tisza Kálmán vezette balközép megteremti a dualista rendszert stabilizáló leválthatatlan kormánypártot, 1876. január 28-án azonban befejezte küzdelmes és eredményes földi pályafutását.

Személyében a 19. század egyik legtehetségesebb politikusa távozott, aki állhatatosságával, őszinteségével, kitartásával és remek gyakorlati érzékével – végig a jog útján maradva – megteremtette Magyarország átalakulásának és fejlődésének törvényi kereteit. A politikus életműve, a dualista rendszer utóbb fél évszázadon keresztül fennmaradt, teljesítménye nyomán tehát mindmáig joggal nevezzük őt a haza bölcsének.

Forrás: rubicon.hu

Nyitókép: egerszeginfo.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!