A megfogalmazói által Charta 77 név alatt ismertté vált nyilatkozatot 1977 január 1-án tették közzé Csehországban.

 

Microsoft Word - Collage-final.doc
Forrás: nsarchive.gwu.edu

 

Szerzői 1977. január 6-án három nyugat európai lapnak adták el a dokumentumot, melyet azután a francia Le Monde napilap és brit és német lapok tettek közzé. A Charta 77 szembeszegülve a csehszlovák kommunista hatalommal szélesebb körű politikai és polgári jogokat követelt a lakosok számára.

 

allasfoglalas
A Szövetségi Gyűléshez eljuttatott nyilatkozat első oldala. Forrás: nsarchive.gwu.edu

 

 hirdetes_810x300  

Megfogalmazását a The Plastic People of the Universe nevű underground zenekar elleni, 1976-os brutális államhatalmi fellépés elleni tiltakozás váltotta ki. Az együttes tagjait „rendzavarás“ címen letartóztatták és bíróság elé állították.

 

coe-havel-2
Václav Havel. Forrás: vaclavhavel-library.org

 

Az intézkedések ellen cseh értelmiségiek egy csoportja nyíltan fellépett. A később mozgalommá vált csoport alapító tagjai és a nyilatkozat  megfogalmazói Václav Havel (1936-2011), író, Ján Patočka (1907-1977), profeszor, filozófus, Zděnek Mlynář (1930-1997), jogász, politikus, Jiří Hájek (1913-1993), jogász, történész, Pavel Kohout (1928) író  voltak. A nyilatkozatot, 1976 december végéig  242-en  írták alá.

 

havel
Václav Havel aláírása. Forrás: nsarchive.gwu.edu.

 

Václav Havel így foglalta össze a mozgalom céljait:

 

 „A charta nem azért nem jobb- vagy bal oldali, mert „valahol középen van”, de mélyebb okokból: a politikai paletta egy irányzatához sem tartozik, azért mert semmi köze sincs ennek spektrumáhopz, és alapjaiban kívül esik ezen. Politikailag korlátlan terjedelmű, civil kezdeményezés, amely nem helyez előtérbe konkrét politikai programot. Ha lehet így fogalmazni mindenek felett áll… Az igazságot akarja, a helyzet valós leírását  és annak szabad és objektív bírálatát”.

 

patocka
Ján Patočka aláírása. Forrás: nsarchive.gwu.edu.

 

mlynar
Zděnek Mlynář aláírása. Forrás: nsarchive.gwu.edu

 

Két szlovákiai magyar is aláírta

 

A mozgalomhoz 1990 januárjáig összesen 1898-an csatlakoztak,  közöttük néhány szlovák is, mint Miroslav Kusý (1931), politológus, Dominik Tatarka (1913-1989), író, Hana Ponická (1922-2007), írónő, Milan Šimečka (1930-1990) és a szlovákiai magyarok közül Duray Miklós (1945) és Gombik Róbert katolikus pap, akkor szenci káplán.

 

A szlovákiai ellenállási mozgalom sokkal gyengébb volt, mint a csehországi, másképpen és más szinten élte át az 1968-as eseményeket követő normalizáció időszakát. A szlovákok ebből az időszakból az államalkotói szerepüket érezték fontosnak, hiszen az 1968-as Prágai tavasz követeléseiből csak ez az egy eredmény élte túl 1968 augusztusát: Csehszlovákia Föderációja.

 

A szlovákiai ellenállási mozgalom katolikus vonalon erősödött, amely 1988. március 25-én  a pozsonyi „Gyertyás tüntetésben” csúcsosodott ki. Az ország 20. századi történelmének ez volt a legnagyobb államellenes tiltakozása.

 

A szóvivők feladata a charta céljainak nyilvános bemutatása volt

 

Az 1997. január 5-én a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűléshez eljuttatott dokumentumot Ján Patočka, Jiří Hájek és Václav Havel írták alá,   akik egyben a Charta első szóvivői is voltak. A szóvivők feladata a charta céljainak nyilvános bemutatása volt, akik a nevében szóltak és természetesen dokumentumokat jelentettek meg.  Garantálták a Charta által jegyzett szövegek hitelességét.

 

infomacio
Információ a megkezedett kivizsgálásokról. Forrás: nsarchive.gwu.edu

 

A Charta 77 nyilatkozatát  Csehszlovákiában szamizdat dokumentumként terjesztették. Az államhatalom azonnal fellépett a dokumentum tartalma és alkotói ellen, hazaárulásnak minősítve azt. A rendőrség már január 6-án letartóztatta Václav Havelt, Ludvík Vaculík (1926-2015) írót, Pavel Landovský (1936-2014) színészt. Az Állambiztonsági Hivatal (ŠTB) 1977 márciusában 11 órán keresztül vallatta Ján Patočkát, aki belehalt az ott szerzett sérüléseibe.

 

prokureator_allasfoglalas
A főügyész állásfoglalása. Forrás: nsarchive.gwu.edu

 

A csehszlovák kormány széleskörű ellenpropaganda kampányt indított ellene, megfogalmazva az Anticharta c. dokumentumot is, melyet azután pártutasításra százezreknek kellett aláírnia. Sokan nem is tudták, hogy mit írnak alá.

 

„Információk a Charta 77”-ről” címmel lap is megjelent

 

Az aláírók egy független csoportja 1978-tól „információk a Charta 77”-ről címmel lapot jelentetett meg, melyben a mozgalommal kapcsolatos dokumentumokat, a jogtalanul üldözött személyek védelmében tett nyilatkozatokat  és szamizdat kiadványokról szóló információkat tették közzé. A lap nemcsak az államhatalomtól volt független, de a Charta 77 vonatkozásában is. De szorosan együttműködött a charta szóvivőivel.

 

hatarozat
Határozat a hazaárulók ellen. Forrás: nsarchive.gwu.edu

 

A Charta aláírói ellen folyt eljárások ellen jelentős számban csatlakoztak magyarországi értelmiségiek és írók is. Az általuk aláírt, 1979. október 29-én, Budapesten keltezett petíciót a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának nyújtották be, egyik példányát pedig elküldték Prágába a Charta 77 szervezőinek: „Tiltakozunk a Charta 77 képviselőinek prágai pere és a perben hozott ítéletek ellen. Követeljük az elítéltek szabadonbocsátását.

 

Ezzel együtt egy néhány nappal korábban, 1979. október 25.-i keltezéssel egy másik petíció is készült, melyet Kádár Jánosnak, a magyar Szocialista Munkáspárt akkori első titkárának küldtek el és 127-en írtak alá:   „1979. október 24-én Prágában súlyos ítéletek születtek Petr Uhl, Václav Benda, Jiří Dientstbier, Vaclav havel, Ota Bednárová és Dana Nemcová csehszlovák állampolgárok ügyében.

 

hatarozat1
Az Állambiztosnsági Hivatal jelentése. Forrás: nsarchive.gwu.edu

 

Mindnyájunkat mélységes aggodalom tölt el, ha embereket meggyőződésük, véleményük kinyilvánításáért börtönöznek be, történjék ez a világ bármely részén.

 

Az emberi jogok és a demokrácia védelmében szükségesenk véljük, hogy Ön, tekintélyét latbavetve lépjen fel az első fokon elítéltek felmentése és szabadonbocsátás érdekében”.

 

Aláíróit folyamatosan üldözték

 

A Chrata aláíróit folyamatosan üldözték. Sokukat elbocsátották munkahelyükről, nem kevesen külföldi emigrációba kényszerültek. Megfogalmazóit és első aláíróit 1979-ben 3-tól 5 évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek.

 

Aktivistáinak, élükön Václav Havellel  jelentős szerepe volt az 1989-es „bársonyos forradalom“ előkészítésében. Személyiségei közül azt követően többen jelentős szerepet kaptak az ország politikai életében. Václav Havel Csehszlovákia majd Csehország köztársasági elnöke lett.

 

A Charta 77 mozgalom 1992. november 3-án szüntette be a tevékenységét.

 

Források: nsarchive.gwu.edu, totalita.cz, novinky.cz, vaclavhavel-library.org valamint Viliam Prečan szerk.: Charta 77 1977-1989, 1990.
Nxyitókép: www.novinky.cz

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!