Háromszázötven éve, 1667. március 23-án halt meg Wesselényi Ferenc nádor, a Habsburg-ellenes nemesi összeesküvés egyik fő szervezője.

 

Papucsférjnek csúfolták

 

A Wesselényi-család református sarjaként, Wesselényi István és Derssfy Katalin fiaként 1605 körül született. Testi erejének, heves temperamentumának tudható be, hogy katonának állt, fiatalon harcolt a török ellen és IV. Ulászló lengyel király seregében az oroszok ellen, ezért Lengyelországban földbirtokot és lengyel nemességet kapott. A harmincéves háborúban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen hadakozott Kelet-Magyarországon, vitézségéért II. Ferdinánd gróffá és a füleki vár kapitányává tette meg.

 

 hirdetes_810x300  
Fotó: Wikipédia

Wesselényinek 1644 nyarán sikerült a felvidéki Murány várát csellel elfoglalnia, amelyet aztán III. Ferdinánd örökös birtokául adott. Az erősséget három Széchy-nővér birtokolta, de az özvegyen maradt Máriát ki akarta forgatni egyik sógora. A fontos erősség ostromához Wesselényinek nem volt elég katonája, így szövetkezett Széchy Máriával. Az asszony leitatta a védőket, majd bejuttatta Wesselényi embereit, akik egyetlen puskalövés nélkül vették be a várat.

 

A daliás Wesselényi nem sokkal később feleségül vette Máriát, a romantikus történet pedig megragadta a kortársak fantáziáját. A költő Gyöngyösi István 1664-ben a Marssal társolkodó Murányi Venus című, akkoriban igen népszerű eposzában örökítette meg az eseményeket, de erről szól Arany János Murány ostroma című szerelmi hőskölteménye és Kisfaludy Károly Szécsi Mária vagy Murány ostromlása című drámája is.

 

 

Pályáját összeesküvőként fejezte be

 

Az oszmánok 1664. augusztus 1-jén Szentgotthárd mellett katasztrofális vereséget szenvedtek, de ezt követően a bécsi udvar a rendkívül kedvezőtlen vasvári békében a török kezén hagyta az általa korábban elfoglalt várakat. A szégyenletes béke csak tetézte a magyar rendek felhalmozódott sérelmeit, a korábban feltétlen királypárti Wesselényi is tiltakozott a magyar érdekek elárulása miatt. A Habsburgokkal szembeforduló főurak természetes vezetője Zrínyi Miklós lett volna, de ő vadászbalesetben életét vesztette, így a mozgalom élére Wesselényi állt. A szervezkedők francia segítség reményében kalandos terveket szőttek I. Lipót elfogásáról, majd ma török Porta felé kezdtek tájékozódni.

 

Fotó: Wikipédia

Az események menetét alapjában változtatta meg a tekintélyes és köztiszteletnek örvendő Wesselényi Ferenc 1667. március 23-án váratlanul bekövetkezett halála. A résztvevők ezután vallási és személyi ellentéteik miatt leginkább egymással huzakodtak, mígnem a nádori tisztségre vágyó Nádasdy beárulta társait.

 

Nem sokkal később Wesselényi özvegye, Széchy Mária a szervezkedést teljesen leleplező iratokat küldött Bécsbe, ezután Zrínyi Péter és Nádasdy mindent bevallott Lipótnak, aki színleg megbocsátott. Amikor azonban a két főúr újra szervezkedni kezdett, könyörtelenül lecsapott, 1671-ben Zrínyi, Frangepán és Nádasdy is a hóhér bárdja alatt végezte. Széchy Máriától elvették Murány várát, Wesselényi özvegye évekre őrizet alá került, életét Kőszegen fejezte be.

 

Forrás: MTI

Nyitókép: hirado.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.