Trianon századik évfordulójához közeledve joggal gondolhatnánk, hogy a kárpát-medencei magyarság legmeghatározóbb történelmi tragédiája újra a figyelem középpontjába kerül magyarok és nem magyarok között egyaránt. Pedig – mint látni fogjuk – ez nem mindig annyira egyértelmű.

 

Mindenki egyéni módon próbálja feldolgozni a békediktátum okozta traumát. Sokan megpróbálnak túllépni rajta, és a legtöbbet kihozni a közel 100 éve fennálló állapotból, és sokakban ennyi idő után is ott munkálkodik a jogos düh a mérhetetlen igazságtalanságok láttán: a nemzetek önrendelkezési jogára való hivatkozással szakítottak szét egy népet, hogy több millió tagját taszítsák önrendelkezés nélküli kisebbségi létbe.

 

De, ahogy egykori történelemtanárom fogalmazott: „Azokat az országokat, amelyeket mesterségesen tákolnak össze, a történelem előbb utóbb szétszakítja, és amelyeket a világpolitika erővel szakított szét, azoknak részei újra egymásra találnak. Ne féljetek, gyerekek”.

 

 hirdetes_810x300  

Addig is, emlékezni kell, meg kell ismerni Trianont és az oda vezető körülményeket, meg kell érteni a belőle eredő nehézségeket és kötelességeket. Ehhez nyújt segítséget a várpalotai Trianon Múzeum. Az intézmény történész-muzeológusával,  Fricz Dórával beszélgettünk.

 

 

forrás: trianonmuzeum.hu

 

Milyen tematikájú tárlatok tekinthetőek meg a múzeumban?

 

A Trianon Múzeum kétféle gyűjteménnyel rendelkezik, egy irodalomtörténeti és egy történeti gyűjteménnyel. Az irodalomtörténeti gyűjteményben Trianonnal kapcsolatos írók, Reményik Sándor és Sajó Sándor, valamint a híres színésznő Szeleczky Zita hagyatékát mutatjuk be. A történeti gyűjteményben pedig az első világháború végétől egészen a felvidéki kitelepítésekig tekinthetők meg kiállításaink, beleértve a magyar menekültek kérdését, az ellenálló erőket, mint Balassagyarmat, a Székely Hadosztály, vagy éppen Sopron, az irredenta mozgalmakat és a visszacsatolások éveit.

 

Ezek mellett pedig több olyan kiállítást is bemutatunk, amelyek jobban segítik megérteni a korszak történéseit és hangulatát.

 

forrás: trianonmuzeum.hu

 

Mennyi látogató érkezik éves szinten az intézménybe?

 

Éves szinten nagyjából 8000 vendég látogat el a múzeumba, ennek a fele pedig határon túli magyar látogató.

 

Milyenek a tapasztalataik a látogatókkal? Hogy kezelik a kiállítást? Mennyire megrázó találkozni a magyarságot ért sérelmek kézzelfogható bizonyítékaival?

 

A múzeumba mindenki más tapasztalatokkal érkezik, így mindenkire más hatással van. Van, aki miután belép egyből sírásban tör ki, van aki inkább bosszankodik, de olyanok is vannak, akik bezárkóznak és igyekeznek távolságtartóan kezelni a látottakat. Különösen érvényes ez a határon túli magyar fiatalokra.

 

Úgy tapasztalom, hogy ők azok, akik a legnehezebben fogadják be az üzenetet, amit közvetíteni szeretnénk, mintha egyfajta dac lenne bennük a téma iránt.

 

Magyar sors Csehszlovákiában 1945-1948, forrás: trianonmuzeum.hu

 

Milyen korosztály látogatja leginkább a múzeumot?

 

Két nagyon jellemző korcsoport van, a nyugdíjasok és az iskolások. Szerencsére az utóbbi időben egyre több intézménybe eljut a múzeum híre és a pedagógusok közül is egyre többen vannak, akik fontosnak tartják a múzeum megtekintését és ezáltal a múzeum megismerését.

 

Múzeumuk nem csak a tárlatok helybeni megtekintését teszi lehetővé, hanem egyéb nemzetegyesítő, nemzetsegítő projektjeik is vannak.

 

A Trianon Múzeumot a Trianon Múzeum Alapítvány tartja fenn és irányítja. Az Alapítvány tevékenységei közé tartozik egyrészt a kutatómunka, ezért alapítottuk meg a Kárpát-medence Intézetet, amely könyvkiadással, tudományos projektekkel és kutatásokkal foglalkozik. Emellett pedig igyekszik minden olyan célkitűzést segíteni, ami enyhíti a nemzet fizikai és lelki széttagoltságát.

 

forrás: trianonmuzeum.hu

 

A jövőre nézve milyen bővítéseket, új projekteket terveznek?

 

2015-ben megnyitottuk a múzeumpedagógiai foglalkoztatónkat, melyben folyamatosan várjuk az iskolai csoportokat, akiknek interaktív órát tartunk. Elkészítettünk egy kisfilmet is, mely segíti a diákokat, hogy jobban megértsék ezt a korszakot, valamint egy számítógépes stratégiai játékot „Játsszuk csak újra le!” címmel.

 

A jövőben célunk, hogy ezt a szolgáltatást minél több intézménnyel megismertessük, illetve, hogy annyi diákhoz eljusson az üzenetünk, amennyihez csak lehet.

 

Ezen kívül megnyitottuk a Trianon Múzeumtól 6 km-re Királyszálláson a Nagy-Magyarország Parkot, ahol szállást is tudunk biztosítani a hozzánk érkező vendégeknek és csoportoknak. A park pedig nemsokára múzeumpedagógiai napokkal, a magyar népi kultúrát bemutató tematikus programokkal, interaktív túrákkal, fesztiválokkal és konferenciákkal várja majd az érdeklődő vendégeket.

 

forrás: trianonmuzeum.hu

 

Az a célunk, hogy a 20. században a magyarság által átélt tragédiák feldolgozását segíteni tudjuk a határainkon belül és azokon túl is.

 

Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum Alapítvány kuratóriumának elnöke pár hónapja intézett egy felhívást, melyben az I. világháború után Magyarországtól elcsatolt területek visszavételének ma is élő szemtanúit szólította meg egy most induló projekthez. Kiket keresnek pontosan? Vannak jelentkezők a Felvidékről is?

 

A kutatás címe: „23 óra 59 perc”, melyben azokat a még élő személyeket keressük, akik 1938-1944 között a Magyarországhoz visszatért települések valamelyikén éltek és tanúi voltak a magyar bevonulásnak, a magyar közigazgatás kiépülésének, a hétköznapi élet alakulásának, a magyar-román, magyar-szlovák, magyar-ukrán, magyar-szerb viszony változását megtapasztalták és arról hitelesen (lehetőség szerint minél részletesebben) be tudnak számolni.

 

A mai Magyarország területéről és az elcsatolt területekről is vannak jelentkezők, a Felvidékről is, illetve több olyan jelentkező is van, aki a felvidéki kitelepítések okán már az ország határain belül él.

 

Civitas fortissima – A legbátrabb város Balassagyarmat c. kiállítás, forrás: trianonmuzeum.hu

 

Pár éve felmerült, hogy esetleg a múzeumot átköltöztetik Budapestre. Önök szerint szükséges lenne a helyszínváltás? Hol tartanak ezzel kapcsolatban az egyeztetések, egyáltalán még mindig fennáll a váltás lehetősége?

 

A múzeum folyamatosan bővül, a Nagy-Magyarország Park szolgáltatásainak bővítése, valamint a környékbeli lehetőségek kiaknázása most a fő célunk. Mindemellett pedig természetesen az, hogy a Trianon Múzeum összes kiállítása modern formában tudjon a közönség előtt mutatkozni. Emellett természetesen nyitottak vagyunk a lehetőségre, hogy amennyiben a fővárosban megnyílik egy, a Kárpát-medencével foglalkozó múzeum, akkor abban megjelenjen Trianon is, mint témakör és kiállítás.

 

forrás: trianonmuzeum.hu

 

Ön ill. kollégái miért tartják fontosnak a múzeum működését, és az egyes tárlatokat?

 

Mind a Trianon Múzeum, mind az összes hozzá kapcsolódó intézmény olyan dolgozókat tudhat magáénak, akik szívügyüknek tartják a múzeumot, valamint azokat az eszméket is, melyeket az képvisel. Mindannyiunknak az a célunk, hogy a 20. században a magyarság által átélt tragédiák feldolgozását segíteni tudjuk a határainkon belül és azokon túl is.

 

forrás: trianonmuzeum.hu

 

Az összmagyarság lelkiismeretének és reményeinek múzeuma

 

A várpalotai Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát.

 

A Múzeumban bemutatott gyűjtemény nem csak a 20. századi nemzetvesztés tragikus eseményeit dokumentálja Újvidéktől Kassáig, Marosvásárhelytől Munkácsig, Nyitrától Varasdig. A puszta tények bemutatásával – reményei szerint – elindítja azokat a kollektív lelki mechanizmusokat, melyek a magyarság 20. századi tragédiáinak feldolgozásához, az össznemzeti sebek begyógyulásához vezetnek.

 

 

Körkép.sk/Komjáthy Petőcz Andrea

Nyitókép: trianonmuzeum.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.