1944. június 6-án indult meg a szövetségesek normandiai offenzívája, mely során az angolszász erők sikeres partraszállást hajtottak végre a nácik által megszállt Franciaország területén. A Rommel német tábornok által „leghosszabb napként”, a brit stratégák által pedig „D-nap”(D-Day) fedőnéven emlegetett nap sorsdöntő jelentőséggel bírt a második világháború folytatása szempontjából.

 

A normandiai partraszállásnak döntő szerepe volt a náci birodalom erejének megroppantásában

 

Miután a nyugati szövetségesek 1942-ben fokozatosan kiszorították a tengelyhatalmak erőit Észak-Afrikából, az angolszász államokban előtérbe került egy kontinentális partraszállás terve. Churchill és Roosevelt először 1943 januárjában, Casablancában tárgyalt egy újabb nyugati front megnyitásáról, majd augusztusban meghatározták az invázió helyét és idejét – Franciaország, 1944. május. Az invázió irányítását Dwight D. Eisenhower amerikai tábornok, a szövetséges erők legfőbb parancsnoka kapta meg, a szárazföldi hadműveletek vezetőjének pedig Bernard Montgomery brit tábornokot jelölték ki.

 

 hirdetes_810x300  

A náci Németország katonai vezetői is tisztában voltak azzal, hogy a szövetségesek a Szovjetunió tehermentesítése érdekében egy új front megnyitására törekszenek, és azt valahol Franciaországban próbálják majd megnyitni. Hitler a francia partok védelmével egyik legtehetségesebb tábornokát, Erwin Rommelt bízta meg.

 

Fotó: history.com

 

A tervezett invázió méreteiről képet adhat, hogy június elején már 2,9 millió szövetséges katona állomásozott a Brit-szigeten, mely mintegy 1500 tank, 10 000 motoros jármű, majdnem 10 000 harci repülő és 1500 hajóból álló flotta segítségével akarta végrehajtani a világtörténelem legnagyobb katonai hadműveletét. Bár a szovjet háborúban meggyengült német hadsereg alacsonyabb, létszámmal, „mindössze” 1 millió katonával várta a támadást, helyzeti előnye kiegyenlítette a szövetségesek számbeli fölényét.

 

Hosszas mérlegelés után, június 6-án reggel 6 óra 20 perckor Eisenhower megindította a sorsdöntő támadást. Az invázió nem csak azért lepte meg a németeket, mert az időjárás viszontagságai alapján azt kivitelezhetetlennek tartották, hanem azért is, mert a Calais-Dieppe partvonallal szemben a szövetségesek Normandiában, Cherbourg és Caen városa között indítottak támadást.

 

Fotó: CNN

 

A gyenge német ellentámadás, és a légifölényt kialakító szövetséges légierő támogatása miatt az inváziós csapatok nem szenvedtek súlyos veszteséget. Bár az akció sok szempontból elmaradt a várakozásoktól, azért alapvető célkitűzéseit elérte, ezzel – Churchillt idézve – mégis a „háború végének kezdete” lett.

 

 

A partraszállást követő napokban a szövetségesek által elfoglalt területek egyre szélesedtek, így újabb és újabb hadosztályok kelhettek át Európába, és az angolszászok lassan érvényesíthették erőfölényüket a hitleri Németországgal szemben. Az 1944. június 6-án végrehajtott normandiai partraszállásnak döntő szerepe volt a náci birodalom erejének megroppantásában, az ott harcoló katonák hősiessége révén a második világháború – a szövetségesek győzelmével – már 1945 tavaszán befejeződött.

 

Forrás: rubicon.hu

Nyitókép: YouTube

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!