A mai napig nem lehet egyértelműen bizonyítani, hogy milyen felségterületről érkezett az a három repülőgép, amelyek 1941. június 26-án, összesen 29 bombát dobtak le Kassára – írja a Hirado.hu, amelyben a támadást az egyik legnagyobb történelmi rejtélynek nevezi.
Sok magyar járta az utcákat 1941. június 26-án Kassán, hiszen akkor a város még Magyarországhoz tartozott. Nem volt ez veszélytelen időszak, hiszen a második világháború 1939. szeptemberében kezdődött el, azonban a kassai bombázásig Magyarországot sikerült kint tartani a háborúból. Teleki Pál miniszterelnök április 3-i halála után viszont sok dolog megváltozott.
Utódja, Bárdossy László első intézkedése a Délvidék megszállása volt, igaz a magyar csapatok csak április 11-én lépték át a határt, amikor a területet már Horvátországnak nevezték. Júniusban a Parlament elé terjesztette a harmadik zsidótörvényt, amelyet el is fogadtak, és elődjével szemben teljes egyetértésben volt Horthy Miklós kormányzóval azzal kapcsolatban, hogy Magyarországnak szerepet szánnak a második világháborúban.
Nem is kellett sokat várni az indítékra. 1941. június 26-án ugyanis nem is egy, hanem két légitámadás történt Magyarország akkori területén.
32 halálos áldozat
Az első támadás Bilin község mellett érte a Kőrösmező-Budapest vonalon futó sebesvonatot. Ebben az esetben három szovjet vadászrepülőgép alacsony támadást hajtott végre, többször is végiglőtték a szerelvényt. A csapásban egy ember halt meg.
“Egyértelműen bizonyítható, hogy az első támadást a szovjetek hajtották végre. Az utasok jól látták a vadászgép típusát és a felségjelet is, de szovjet forrásokból is lekövethető, hogy felderítőgépeket küldtek a határra, mert tudni akarták, vannak-e csapatmozgások a Szovjetunió irányába. A vonat azonban a határ felől az ország belseje felé haladt, tehát semmilyen veszéllyel nem volt a Szovjetunióra, mégis megtámadták azt”
– magyarázta a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában B. Stenge Csaba történész.
A vonat megtámadását követően fél órával jóval pusztítóbb támadás érte Kassát. Ezt szintén három kétmotoros bombázógép hajtotta végre. A gépek két perccel egy óra után délkeleti irányba repültek a város felé, és sorozatvetésben dobtak le 29 darab bombát.
Folytatás…
[stw]
“Mivel légiriadó nem volt elrendelve, sokan voltak az utcákon, így 32 halálos áldozatot követelt a támadás, emellett 60 súlyos és 220 könnyű sebesült is volt még. A 29 bombából kettő nem robbant fel, és a repeszek vizsgálata során azt állapították meg, hogy FAB-100-as 105 kilogrammos szovjet gyártmányú légibombákat dobtak a városra”
– részletezte a történész.
Bakot lőttek az Oroszok?
Bár a gépeket nem sikerült (egyértelműen) azonosítani, de a hírszerzés akkori információi alapján úgy gondolták, hogy nem lehet kizárni egy esetleges szovjet bombázást Magyarország ellen. Szakály Sándor történész szerint azonban lehetséges, hogy Kassa ellen véletlen támadást hajtottak végre a szovjetek, egyszerűen elvesztették a célpontot. Ezt a forgatókönyvet alátámasztanák az akkor uralkodó körülmények is:
“A Kárpátok fölött akkoriban állandóan felhős volt az idő, és rendkívül sok tartalékos navigátort rendeltek be szolgálatra abban az időben. Fontos megemlíteni, hogy ők gyenge képzést kaptak, viszont tőlük nyugatra minden ellenséges területnek számított. Tömeges jelenség volt akkoriban, hogy a szovjetek elindultak nyugatnak, valahol ledobták a bombákat, aztán visszarepültek és azt mondták, hogy a célpontot támadták”
– sorolta a lehetőségeket B. Stenge Csaba, aki hozzátette, hogy az is elképzelhető, a szovjet gépek nem is tudták, hova dobják a bombákat, de mivel nyugaton voltak, úgy gondolhatták, bárhol érdemes ledobniuk a bombákat.
A németek vagy az önbombázás
A rendszerváltás után aztán beindult a szovjet propagandagépezet. Szakály Sándor szerint ez azt jelentette, hogy különböző történeteket kezdtek terjeszteni a kassai bombázással kapcsolatban:
“A második világháború végeztével politikai propagandát kellett felmutatni. Ha átböngésszük 1945-’46 sajtóját, a Képes Figyelő valamelyik számában Krudy Ádám, a kassai repülőtér parancsnoka szájába olyan történetet adtak, amely szerint észrevette a közeledő gépeket, beszállt a saját gépébe, felszállt, utánuk eredt, és látta, hogy németek dobták le a bombákat Kassára”
„Ez teljes abszurditás. Ha valaki tudja, hogy fent 380-420 kilométeres sebességgel megy egy repülőgép, és egy földön álló repülőgéppel azt utol kell érni, az abszolút képtelenség. Beszáll a gépbe, de nem tud egyből felszállni, hiszen be kell melegíteni a motort, így mire az fölmenne, már sehol sincsenek az ellenséges gépek”
mondta Szakály, hozzátéve, hogy ezekkel a homályos történetekkel sikerült elérni, hogy az 1970-es évek végéig teljesen eltűnjön a közbeszédből az az eshetőség, hogy Kassára a szovjetek dobták le a bombákat.
Románok, vagy a Szlovákok?
A bombatámadás után néhány nappal indult a pletyka az emberek között, hogy bosszúból bombáztak a szlovákok az 1939-es márciusi határkonfliktus miatt. Ezt az álláspontot azonban gyorsan meg is cáfolta B. Stenge Csaba. A történész elmondása szerint az állítás semmi szín alatt nem lehet igaz, hiszen a szlovákoknak a támadás idején mindössze egyetlen egy kétmotoros bombázója volt, ami alkalmas is volt bevetésre – viszont mint tudjuk három gép dobott bombákat Kassára -, így ők nem hajthatták végre ezt az akciót.
A másik verzió, hogy Románia indított támadást. Stenge Csaba erről a forgatkönyvről a kvöetkezőket mondta:
„ A feltételezések szerint Románia azért hajthatta végre a provokációs támadást hogy az egész intakt magyar haderő ne támadja hátba Romániát. Azonban a románok azért léptek be ’41 nyarán a háborúba a németek oldalán – gyakorlatilag a teljes haderejükkel -, mert biztosak voltak benne, hogy a németek legyőzik a Szovjetuniót, és arról is meg voltak győződve, hogy így ők visszakapják Bukovinát és Besszarábiát, és a magyarokkal szemben előnyökhöz jutnak a németeknél”
Ennek némileg ellentmond a 97 éves Szentiványi János nyugalmazott alezredes, aki rszt vett a Kassát bombázó gépek üldözésében. A legendás magyar Pumma vadászgép-osztag egykori tagja csallóközi Csilizpatas községben tartott előadásán elmondta:
„10 percen belül 12 géppel a levegőben voltunk (…) A feladat az volt, hogy elkapjuk őket”
Szentiványiékat riasztották, és ők 12 géppel üldözőbe vették a bombázókat. A pilóta elmondása szerint látták a bombázók hasán a „saját gép jelzést”, egy sárga jelet a gépek hasán, ami azt jelentette, hogy szövetséges gépekről van szó.
„Majd Románia irányába elhagyták a [magyar] légteret”
Szentiványi szerint a bombázók román gépek voltak.
Románia akkoriban Németország mellett harcolt a Szovjetunió ellen, közben azonban Magyarország – mivel nem vett részt a háborúban – Dél-Erdély esetleges visszafoglalása miatt jelentett rá veszélyt. E forgatókönyv szerint a románok így akarták belerángatni Horthyékat a háborúba, hogy lekössék vele az ország katonai erejét. Ha így van, sikerrel jártak.
Körkép.sk, Hirado.hu
Nyitókép: Hirado.hu
Kapcsolódó cikkek:
Felhők felett: A legendás “Puma” vadászpilóta osztag tagjai tartottak előadást Csilizpatason
Megosztás:
Címkék: Főoldal háború kassa bombázása magyarország második világháború Németország rejtély Szovjetúnió történelem
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.