Arab pénzérmét találtak Bazinnál (Pezinok)

A Kis-Kárpátok Múzeum régészei rendkívüli pénzérmét ástak ki – a 9. századból származó ezüst dirham a Nagymorva Birodalom és Ázsia közti kapcsolatot bizonyítja. Ez az első korabeli arab pénzérme, melyet az egykori Nagymorva Birodalom területén találtak.

Az apró, szétvágott pénzérmét alig tíz centivel a föld alatt találták meg a régészek Szentgyörgy (Svätý Júr) Neštich városrészében. Az ezüst pénzérmét I. Al-Mutaszim billáh kalifa alatt verették 863-ban. Alig négy évvel azután, hogy Ciril és Metód megérkezett a Nagymorva Birodalomba.

 

„Szláv kerámiák, színes ércek kitermelésére szolgáló eszközök között találtunk rá”,

   

– magyarázta a közmédiának Július Vavák, a bazini Kis-Kárpátok Múzeum archeológusa.

Az érme a nyersanyag felolvasztására szolgált nemesfémként, nem pedig mint fizetőeszköz. A régészek nem tudják, hogy kerülhetett a pénzérme a Nagymorva Birodalom területére. Állítják, a lelet a Birodalom és Ázsia közti kapcsolatot bizonyítja.

A szlovák közmédia riportja szerint a szlávokról több arab utazó is beszámolt, Egyikük volt Ibn Ruszta perzsa utazó és földrajzi író.

„Svätoplukot, mint a királyok királyát említi, és a Nagymorva Birodalom területén található piacokról is beszámolt. Ezeken a piacokon valószínűleg rabszolgákat adtak és vettek, drága keleti anyagokat, például fűszereket vagy selymet, melyből a Nagymorva Birodalom területén található sírokban is találtunk”

– tette hozzá Vavák.

Ékszerek, lófogak és fegyvereken kívül a régészek ételkészleteket is találtak. Égetett búzát és kölest.

„Ezek alapján pontosan meg tudjuk határozni a leletek korát. Az egy éves növényekből szénizotópos vizsgálattal nagyon pontosan meghatározható a pontos évszám, ellentétben a fával, melyek több száz évig élhetnek,” –

magyarázta Vavák.

A Neštich városrészben található várterület a Nagymorva Birodalom alatt hatalmas erődítményként szolgált. 8,5 hektáros kiterjedésével kétszer nagyobb volt, mint A szepesi vár.

Képek és forrás: RTVS