T.G. Masaryk, Csehszlovákia alapítóatyja eredetileg nem számolt Kárpátaljával, mikor az első világháború utáni Közép-Európa új határairól szőtt terveket. Egy 1915-ből származó térkép tanúsága szerint helyette a mai Magyarország nyugati végeit, kis különbséggel a Nyugat-Dunántúlt is Csehszlovákiához akarta csatoltatni, hogy folyosóval kösse össze Szerbiával. Ez derül ki a Hospodárske Noviny szlovák gazdasági napilap internetes kiadásában megjelent interjúból.

 

Dagmar Hájková, a csehországi Masaryk Intézet kutatója szerint a leendő Csehszlovákia 1915-ös képe valószínűleg Masaryk saját vázlata, amelyet abból a célból készített, hogy bemutassa a nyugati hatalmaknak elképzeléseit az új Csehszlovák államról.

 

Szerbia a világháború ideje alatt már nemzetközi szinten jelezte, hogy szerb vezetéssel egy közös, dél-szláv nemzeteket tömörítő államot akar létrehozni. Masaryk elképzelése ezt felhasználva azzal számolt, hogy a mai Magyarország nyugati részét megkaparintva korridort építsen ki a szerbek új államához, amellyel a gazdasági előnyökön kívül a „szláv nemzetek megerősítése” volt a célja.

 

 hirdetes_810x300  

„Ezt el lehet érni azzal, hogy a Magyar Királyság nyugati határánál létrehozunk egy folyosót Szerbiáig, akár úgy, hogy annak északi része a csehekhez, déli a szerbekhez tartozik. A korridor gazdasági összeköttetéseket teremtene a két ország között, az iparosodott csehek és földművelő szerbhorvátok között”

 

írta Masaryk Londonban a háború alatt a Független Csehek címet viselő memorandumában, amelyben az elképzelés katonai „előnyeiről” is értekezett. Szerinte a folyosó gátat vetne a németek balkáni és kis-ázsiai terjeszkedésének, és megakadályozná, hogy összeköttetésbe kerüljenek Magyarországgal.

 

És a nemzeti kisebbségek?

 

Hájková szerint Masaryk pontosan tudta, hogy az önálló cseh államba többmilliós német kisebbség kerülne (érdekes módon Hájková az interjúban a magyarokról nem ejt szót), de – ahogy fogalmazott –,

 

„csak ilyen határokkal látta Csehszlovákia történelmi létjogosultságát és gazdasági életképességét biztosítottnak.”

 

Hájková azt is  megjegyzi, hogy a nagyszámú kisebbségek kapcsán Masaryk a csehek és általánosságban a szlávok jogos védelméről beszél Közép-Európában.

 

Fotó: HNonline.sk

 

A belpolitika és a nagyhatalmak végül másképp rendelkeztek

 

Hogy végül mégsem Masaryk eredeti elképzelése érvényesült, annak köszönhető, hogy a háború utáni határokról csak a háború utolsó évében folyó tárgyalások során döntöttek. És nem csak a nagyhatalmaktól függött, komoly belpolitikai vita is kerekedett belőle. Illetve az új határok meghúzásánál a frontok aktuális helyzete is mérvadó volt.

 

„Masaryk Új Európa nevű terve 1917-ben fogalmazódott meg, amikor Oroszországból Amerikába utazott. Ott a demokratikus Európáról szőtt elképzeléseit hirdette. Nagy energiát fektetett elsősorban németellenes propagandájára, amellyel az Osztrák-magyar Monarchia szétverését próbálta elősegíteni. Masaryk katonai retorikájának alapkoncepciója az volt, hogy az Osztrák-magyar Monarchiát a németek behálózták és hogy Németország agresszív és militarizált állam, illetve hogy csak egy új országokból álló övezet képes feltartóztatni a pángermán törekvéseket”

 

fogalmazott Hájková.

 

Körkép.sk

Nyitókép: ceskatelevize.cz

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!