A II. világháború korai szakaszában a német tengeralattjárók rettegésben tartották az észak-atlanti vizeket, az atlanti csata eldőlni látszott. A brit tengerészek minden nagyobb hullámtarajban tengeralattjárót sejtettek, sorra érkeztek a hírek egy-egy újabb hajó pusztulásáról, a németek csak 1940 júniusa és októbere között 270 brit hajót süllyesztettek el. Churchill emlékirataiban később azt írta, hogy a háború alatt semmi sem rémítette meg annyira, mint az U-Bootok totális fölénye az atlanti csata kezdetén.

 

Az első radarok megjelenése ugyan javított a szövetségesek esélyein, a német haditengerészet által használt Enigma géppel kódolt üzenetekkel azonban a brit hírszerzés nem bírt zöldágra vergődni. Kevésbé ismert tény, hogy az Enigma gépeket a két háború között kereskedelmi forgalomban is árulták, a lengyel hírszerzés pedig már a harmincas évek elején képes volt dekódolni ilyen rejtjelezett üzeneteket.

 

A Kriegsmarine által használt, átdolgozott Enigmák feltörése keményebb diónak bizonyult, 1942-ben például mintegy tíz hónapig egyetlen haditengerészeti üzenetet sem sikerült dekódolnia a briteknek. A mára legendássá nemesült történet szerint, a királyi hírszerzés a Birodalom legkiválóbb koponyáit gyűjtötte össze a Bletchley Park kutatóközpontjába, hogy feltörjék az Enigma kódnyelvét.

 

 hirdetes_400x285  
Enigma Bletchley Park forrás.wikipedia.org

 

A felkért tudósok között voltak elméleti matematikusok, rejtjelszakértők, mérnökök és önmaga nem kis megrökönyödésére egy botanikus is. Bár Geoffrey Tandy a háború elején önkéntes tartalékosnak jelentkezett a királyi haditengerészethez, a londoni Natural History Museum munkatársaként tengeri moszatokkal és egyéb nem virágos növényekkel foglalkozott. A növények ezt a spórákkal szaporodó csoportját kriptogámoknak hívjuk. Tandy tartalékosi jelentkezési lapján foglalkozásához ezt írta: cryptogamist, erőltetett magyarítással: kriptogámus.

 

A hírszerzés toborzóirodájának figyelmét elkerülte az az aprócska tény, hogy a kriptogámusoknak vajmi kevés közük van a kódfejtőkhöz, kriptográfusokhoz (angolul cryptogramist). Azt hiszem az olvasóhoz hasonlóan Tandy is rosszallóan csóválta a fejét ilyen ballépés láttán, ám jó hazafiként azonnal szolgálatra jelentkezett. A tévedés ugyan gyorsan kiderült, de addigra a hazafias botanikus túl sokat tudott már a Parkban folyó kutatásokról, így inkább szemet hunytak jelenléte felett.

 

Az eltökélt Tandy igyekezett hasznossá tenni magát a Bletchley Parkban, és nem is kellett sokáig várnia, mire igazán hasznát vehette különleges képességeinek. Brit tengerészek egy korábban elfogott német tengeralattjáró dokumentumai között megtalálták az Enigma üzenetek dekódolásához szükséges kulcs egy részét. A papírokat azonban a sós víz szinte teljesen olvashatatlanná tette, állapotuk pedig egyre romlott. Félő volt, hogy az értékes információ szó szerint széthullik a hírszerzés kezei között. Itt lépett a színre Tandy, aki miután megkapta a szükséges segédeszközöket, múzeumi tapasztalatait felhasználva, sikeresen konzerválta az oszladozó papírdarabokat, elévülhetetlen érdemeket szerezve ezzel a britek háborús erőfeszítéseinek sorában.

 

Geoffrey Tandy története hosszú évekre szinte feledésbe merült, bár 2014-ben a Natural History Museum honlapján egy rövidebb cikkben megemlékeztek róla, egy brit komika twitter üzeneteinek hála idén áprilisban került újra a széles nyilvánosság elé.

 

 

Pomichal Krisztián

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!