Egy elismert szlovák nyelvész hatkötetes munkája tesz pontot az ügy végére
A legnagyobb közösségi oldal egyik ötezer tagot számláló csoportjában ismét felkorbácsolta a kedélyeket az Uhorsko vs. Maďarsko vita. Sokszor és sokan foglalkoztak már ezzel a polémiával, mindeddig nem sikerült megnyugtató konszenzusra jutniuk a feleknek.
A szlovák fél azt állítja, hogy az 1918 előtti államalakulat nem nevezhető Magyarországnak, hiszen rengeteg más etnikum élt a határain belül, nem lehet kiemelni közülük egyet sem. Továbbá a szlovák perspektíva alapján az uhor megnevezés nem népet vagy nyelvet jelöl, csupán állampolgárságot. Aki Uhorsko állampolgára volt, az egész egyszerűen uhor volt, s ez mellett lehetett magyar, szlovák, sokác vagy bunyevác nemzetiségű is.
A magyar álláspont nem utasítja el zsigerből a fent leírtakat. Közös nevezőnek tekinthető, hogy Magyarország valóban több népcsoport hazája volt, de a vezető réteget mindig is a magyar alkotta. A szlovák álláspont logikája szerint a két világháború közötti Csehszlovákiát is jogtalanul nevezzük Csehszlovákiának, hiszen több német lakta, mint szlovák. A választóvonal valahol itt lehet megállapítani.
Évezredes, vagy csak alig pár évszázados vita?
Ahhoz, hogy a kérdésre megnyugtató, korrekt választ kapjunk, tennünk kell egy kis történelmi kitérőt.
A felvilágosodás hozta el a világ számára a nacionalizmust, ami a francia forradalom (1789) idején csúcsosodott ki igazán. A középkori ember számára nem igazán volt tényező, hogy ki milyen nyelven beszélt, ki honnan származik, a választóvonal mindinkább a társadalmi rétegek (jobbágyság, nemesség, papság) között húzódott. (Ezért is helytelen ezer éves elnyomásról beszélni.)
Kelet-Európába a nacionalizmus nyilván pár évtizedes késéssel érkezett meg, ám annál nagyobbat szólt. Bernolákékkal megkezdődött a szlovák nép útkeresése, ám Štúrék járatták tetőfokára a szlovák nemzeti mozgalmat. Štúrék voltak azok, akik az önálló (Cseh)Szlovákia megalapításának szellemi alapkövét lerakták. Hiszen ebből az időből származik az Uhorsko-féle téveszme is, legalább is annak a csírája.
A magyar népet története során sokféle névvel illették a vele kapcsolatos népcsoportok. Voltunk mi türkök, hunok, avarok, de még ugorok is, azaz uhorok. Azonban nem mindenkinek nyilvánvaló a kapcsolat. Pedig a kiváló szlovák nyelvész, Anton Bernolák számára ez még nem volt kérdés. Az 1813-ban elhunyt katolikus pap hatkötetes szótárát 1825 és 1827 között adták ki Budán. A címe Slowár Slovenskí Česko-Latinsko-Nemecko-Uherskí. Tükörfordításban Szlovák-cseh-latin-német-uhor(!!!) szótár.
Na, de itt álljunk meg csak egy pillanatra! Mit jelent ott az uhor kifejezés? Hiszen – mint feljebb írtam – e kifejezés nem népet vagy nyelvet takar. Ha valakinek módja van rá, üsse fel a szótárat az uhor címszavaknál, s nézze meg, milyen nyelven írodtak ezek a szavak! Akiknek nincs módjuk kézbe venni ezt a majd kétszáz éves vaskos kötetet, azoknak elárulom: ezek az uhor szavak bizony magyarul íródtak.
Anton Bernoláknak hála újabb fejezettel gazdagodott a bő 150 éve született Uhorsko körüli adok-kapok. Objektívan igyekszem szemlélni a jövőt, sejtem, hogy a vita itt nem zárult le. Hiszem, hogy egy fiatal állam – esetünkben Szlovákia – nem csak történelemhamisítás és kreálás útján szerezhet magának létjogosultságot, le lehet azt fektetni valós történelmi alapokra is.
Talán majd akkor kerül végleg pont az ügy végére, ha a Felvidéken már nem lesz magyar nemzetiségű állampolgár, akitől félni kellene, akivel folyamatosan ijesztgetni lehet a többségi nemzetet. Ha eljön ez az idő (remélem nem fog), az lesz a szlovák objektív történelemszemlélet születésnapja.
Kapusník Csaba
Megosztás:
Címkék: Anon Bernolák Főoldal kapusník csaba Uhorsko
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Csillag Vince
2018. dec. 12. 12:07Csak egy kérdés,aminek bárki utána tud nézni. Mióta van a térképen Szlovákia ???
Magdolna
2018. dec. 15. 12:281. Esetleg jó lenne bevezetni, hogy a "magyar" szó szlovákul "uhor" jelentéssel bír... hm...hm...hm... 2. A Honfoglalás, mint szó, egy kitaláció. Nem magát a BEJÖVETELT tagadom, hanem a szó helytelenségét hangsúlyozom. Nem foglaltunk. Nyelvünk és erkölcsünk mellérendelő. Aki foglal, az alá/fölé rendelő magatartásban gondolkodik. Tehát ilyen erkölcsű volt, aki Árpádék bejövetelére a honfoglalás szót kitalálta. 3. A "Felvidék" szavunk is akkortájt született. Szintén egy meghatározott tartalom nélküli szócsinálmány. Ezért kínlódunk. 4. Ezeket ki kell mondani. 5. Kedves Kapusník Csaba! Nem szabad negatívan fogalmazni. Nem szabad leírni azt, hogy: "a Felvidéken már nem lesz magyar nemzetiségű állampolgár". Tudom, azért írta Ön az utolsó bekezdést olyanra, amilyenre, mert fáj a szíve, mert népéért, a nemzetért fölfeszülne a szivárványra. Bízzon kérem, mert lesz! Hiszen Önnel együtt sokan teszünk azért, hogy legyen, és lesz. 6. "Szlovák objektív történelemszemlélet" pedig nem lesz. Mert ez a mostani, az nem szlovák, hanem csak szlovák nyelven írják. Ahogyan a hivatalos magyar sem magyar, pedig magyar nyelven írják. Amikor objektív lesz, akkor "uhor" lesz.
Könözsi
2018. dec. 15. 16:01Az írás jó, de rögzíteni kell néhány dolgot, stb... : Vannak ún. belső és külső népnevek, etnonymumok . A Śzlovák´az ő belső népnevük, a ´tót´pedig a külső, mégha csak mi is használjuk ezt. A lengyeleket csak mi és az oroszok hívják így, belső népnavük a Rusw. s mint érdekesség kívánkozik ide, hogy ez a Kijevi Rust alapító vkingek neve volt, ami később átkerült az oroszokra - a finnek rotsi-nak nevezték a svédeke. A mygar belső népnév, a uhor-venger külső, teljesen megszokott dolog. A venger az oroszoktól jön, ez ment át ungarba stb... Ez is olyan nép és névtévesztés, mint az oroszoknál volt, az Ónogurok´nevéből ered, akik területére a Dneszter térségében betelepültek. Így lett a magyarok külső népneve - semmi új a nap alatt. A protoszlovákok még ugornak-uhornak hívták a bejövő magyarokat,l helynevek bizonyítják, pl. Uhorské Raslavice /ahol korábban magyarok éltek, de Nagyugróc neve is. Később az tán az együttélés hatására meghonosodott a magyat népnév is a szlovákban, mínt a szlovák is a magyarban. A szlovákok uhorsko-zása azért sértő, mert amióta a szlovákban a magyar bevett kifejezés lett, az uhor-sko kifejezést semmi sem indokolja. Ők bezzeg kikérik a tótozást, míg a németek sem tőlünk, sem tőlük nem kérik ki, hogy az általunk használt népnéven hívjuk őket.
A kommenteket lezártuk.