Magyar kutatók segítségével sikerült megfigyelni a fák alvási szokásait

Magyar, osztrák és fin kutatók óriási áttörést értek el a növények alvási ritmusának tanulmányozásában. Kiderült, hogy szokványos mozgásfajtákon kívül a növények is rendelkeznek saját napi ritmussal, ennek megfelleően elszunnyadnak és felébrednek –  erre azonban eddig nem volt egyszerű bizonyítékot találni. A nemzetközi kutatócsapatnak egy új technológia kidolgozásával ezt sikerült megtennie. 

Az élőlények többsége saját nap-éj ritmust alakít ki, és ez alól a növények sem kivételek: a virágok nappal bontják ki szirmaikat, néhány fafajta leveleit is összezárja éjszakára. Már az evolúció elméletének megalkotója, Charles Darwin is feljegyezte, hogy a növények viselkedésében változás áll be éjszaka, amit ő alvásnak könyvelt el. Megfigyeléseit azonban csak kisméretű növékenyen tudta elvégezni.

Májusban egy osztrák, finn és magyar tudósokból álló kutatócsoport megmérte a fák mozgását alvás közben. Új módszert fejlesztettek ki, amelynek során lézerszkenneléssel térképezték fel a vizsgált fákat, majd számítógéppel lemodellezték mozgásukat – azt remélve, hogy szemmel látható bizonyítékot kapnak a fák napi ritmusára. Sikerrel jártak.

   

Kutatásuk során bizonyítékot találtak arra, hogy a fák levelei akár 10 centiméterrel is alacsonyabbra ereszkednek az éjjeli órákban, leginkább közvetlenül a hajnali órák előtt, majd napfelkeltekor néhány óra alatt újra eredeti pozíciójukba kerülnek. A kutatók egyelőre vizsgálják, hogy ez a belső ritmus a fák sajátja, vagy a nap befolyásolja mozgásukat.

Ami jóval meglepőbb, hogy nem csak a levelek, hanem az ágak is mozognak „alvás közben”. „Ezt korábban azért nem mutatták ki, mert a növény alakjának változását laboratóriumban tartott kisebb növényeken nehezebb mérni, hiszen a várható elmozdulások is kisebbek; ráadásul a fényképezéshez használt fény megzavarhatja a növényi alvómozgásokat. Az általunk használt lézerszkenner infravörös tartományban dolgozik, és mindig csak egy néhány milliméteres pontot a másodperc törtrészéig megvilágítva tapogatta le a fák alakját. Néhány perc alatt nyolcmillió pontban mértük fel milliméteres pontossággal a fákat, így sikeresen igazoltuk az éjszaka során történő alakváltozásokat.”, mondta a kutatócsoport biológusa, Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet munkatársa.

Ezzel még incs vége, újabb teszteket végeznek

„Hissszük, hogy a lézerszkenner lehetővé teszi számunkra a fák alvási szokásainak mélyebb megértését, és a módszer szélesebb körű felhasználását is gyümölcsösökben vagy erdőgazdaságokban.”, mondta Norbert Pfeifer, a Bécsi Műszaki Egyetem kutatója.

„A következő lépésben ismét megvizsgáljuk a fákat, és összehasonlítjuk az eredményeket a vízfelhasználási mérések alapján. Ezáltal jobban megérthetjük a fák napi vízhasználatát és annak hatását a regionális éghajlatra”

–  mondta Eetu Puttonen a Fin Térinformatikai Intézet kutatója.

Tuwien.ac.at

Nyitókép: ecolounge.hu