Az Amerikai Űrkutatási Hivatal sikeresen Jupiter-körüli pályára állította Juno nevű szondáját. A műhold 5 évvel ezelőtt hagyta el a Földet. Egy speciális rakétahajtóművel szereltek fel, hogy a bolygóóriáshoz érve képes legyen lelassulni és fokozatosan egyre közelebbi orbitális pályára álljon.
A tudósok kitörő örömmel fogadták a pályára állás hírét, óriási elvárásokat fogalmaztak meg ugyanis a szondával kapcsolatban, aminek érzékelői fontos adatokat szerezhetnek a Jupiter kémiai összetételéről és szerkezetéről, ami szerintük megválaszolhatja, miképp alakult ki a Naprendzer legnagyobb bolygója 4,5 milliárd évvel ezelőtt.
Soha ilyen közel nem járt még mesterséges hold a Jupiterhez, ami veszélyeket is hordoz magában. A bolygó körüli intenzív sugárzás tönkreteheti a műhold elektronikáját: pályára álláskor több mint 1 millió fogászati röntgennek megfelelő sugárzás érte a szerkezetet. A Juno-t épp ezért tankszerűre terveztek és rendkívül erős titánborítást kapott.
Válaszokat keresnek
A Juno jelenlegi pályáján 53 nap alatt kerüli meg a Jupitert. Októberben újra beindítják a speciális rakétahajtóműveket, hogy még közelebb manőverezzék a műholdat – ekkor már 14 nap is elég lesz, hogy megkerülje a bolygót.
Minden egyes közelítés alkalmával a Juno nyolc távvezérelt érzékelőt és egy kamerát fog használni a Jupiter gázrétegeinek vizsgálatához. A küldetés legfontosabb feladata megvizsgálni, van-e nagymennyiségű oxigén a Jupiter felszínén, ez ugyanis víz jelenlétére is utalhat.
A tudósok úgy vélik, a Jupiter nem a jelenlegi helyén alakult ki, hanem a Naptól távolabb vagy közelebb, ennek megállapítása pedig sokat elárulhat magának a Naprendszernek a kialakulásáról.
Hatalmas méretek
A Jupiter átmérője 11-szer nagyobb a Földénél, tömege 300-szor nagyobb, a bolygó 12 földi év alatt kerüli meg a Napot, de saját tengelye körüli forgása rendkívül gyors: mindössze 10 órát tart egy nap a Jupiteren. Összetétele leginkább egy csillagéhoz hasonlít, főleg héliumból és hidrogénből áll. A hidrogén nagy nyomás alatt folyékony halmazállapotúvá alakul, ami jól vezeti az áramot – innen származnak a Jupiter felszínén és a bolygó körül is tapasztalható elektromos viharok. A bolygó egyik jellegzetes jelensége, a Vörös Folt is egy hatalmas örvénylő vihar a Jupiter felszínén, ami kétszer olyan széles, mint a Föld.
A szonda által gyűjtött információk pontot tehetnek a régóta húzódó tudományos vitákra arról, hogy vajon szilárd maggal rendelkezik-e Jupiter, vagy egész mélyen gázrétegekből áll.
BBC.com
Nyitókép: BBC
Megosztás:
Címkék: áttörés Főoldal gázfelhő ió juno jupiter műhold NASA technika tudomány tudósok űrkutatás űrszonda vörös folt
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.