Stockholmban látta meg a napvilágot 1833 október 21-én Alfred Nobel, a „dinamit atyja”. A később világszerte ismerté vált kémikus és feltaláló élete végéig mintegy 355 találmányt szabadalmaztatott.
A robbanóanyag-kutatásnak szentelte minden percét
A nagypolgári svéd családban született Alfred Nobel, azonban a gumigyárral rendelkező apja csődbe ment, és a hitelezők elől a családnak menekülnie kellett. Így költözött a Nobel család az oroszországi Szentpétervárra, ahol a családfő a katonai hatóságok segítségével új üzemet alapított.
A szentpétervári sikeres családi vállalkozásnak köszönhetően Alfred Nobel európai és amerikai utazásokat is megengedhetett már magának. A kezdeti irodalmi, történelmi érdeklődését pedig a kémia és a vegyipar iránti rajongás váltotta fel. Évekkel később Stockholmba hazatérve egy kis vegyi labort rendezett be magának – a robbanóanyag-kutatásnak szentelve minden idejét.
A dinamitnak köszönhetően hatalmas vagyonra és hírnévre tett szert
1864-ben azonban Nobel laboratóriumában súlyos baleset történt. 150 kg robbanóanyag röpült a levegőbe, mely öt emberéletet követelte, és az egész labort romba döntötte. Mivel a hatóságok a továbbiakban betiltottak mindenféle robbanóanyaggal történő laboratóriumi kísérletezést lakott helyen, így a kémikus Stockholmon kívül hozott létre egy telephelyet.
Alfred Nobel 1867-ben ebben a Stockholm környéki laboratóriumában állította elő a dinamitot, melynek segítségével hatalmas vagyonra és hírnévre tett szert. Ez a mintegy 31 millió svéd koronát kitevő vagyona képezte a Nobel-díj anyagi bázisát. Nobel ugyanis végrendeletében úgy rendelkezett, hogy az értékpapírokba fektetett pénzének éves kamatát, olyan kivételes tehetségű embereknek ítéljék oda, akik valamilyen módon az emberiség hasznára vannak. Ezért az 1900-ban alapított Nobel-alapítvány különböző területeken oszthat díjat, úgy mint az irodalom, fizika, kémia, pszichológia/orvostudomány és a békéért folytatott küzdelem.
Rettegett attól, hogy élve eltemetik…
Azonban van még kevésbé közismert mozzanata is Nobel életének: a szabadalmi jogokból befolyó összegből minden városban krematóriumot akart építtetni azért, hogy valakit nehogy véletlenül élve temessenek el, ettől ugyanis Nobel valamilyen rejtélyes okból kifolyólag nagyon tartott. Az elbeszélések szerint Nobel végrendelete alapján halála után egy orvos felvágta a kémikus ereit – a biztos halál érdekébe.
Forrás: ng.hu
Nyitókép: siencevibe.com
Megosztás:
Címkék: Alfred Nobel dinamit atyja élve eltemetés feltaláló Főoldal hatalmas vagyon kémikus krematórium Nobel-díj robbanás robbanóanyag-kutatás vegyi labor
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.