A Gerlachfalvi-csúcs tetejéről hozott kődarabok szolgálnak mintaként abban a kutatásban, melynek célja, hogy meghatározza, milyen gyorsan emelkedik a Tátra. Az utolsó hasonló földtani kutatásokra ötven évvel ezelőtt került sor.
A kutatás végén akár a Tátra csúcsainak eddig ismert magasságát is átírhatják.
Míg a turisták fölfelé megpakolva, lefelé pedig már könnyebb hátizsákkal érkeznek, a tudósoknál ez épp fordítva van.
Árulkodó repedések
Ján Madarás geológus és hegymászó elmondta, hogy a csúcsról a hegy lábáig mintegy 2-3 kilogrammnyi mintát szedtek össze, köztük gránitot. Hogy milyen gyorsan növekszik a Gerlachfalvi-csúcs és közvetve maga a Tátra is, a tudósok laboratóriumi körülmények között vizsgálják.
Mikroszkóp alatt a mintákban levő repedéseket veszik szemügyre, melyek az ásványi anyag radioaktív lebontásánál keletkeznek.
„Elmondható, hogy hét millió évvel ezelőtt ezek a hegyek még három kilométerrel a földfelszín alatt voltak, teljesen más hőmérsékleti körülmények között, míg ma már a föld felszínén vannak”
– nyilatkozta a szakember.
A geológusok most azt pontosítják, milyen gyorsan emelkedik a Magas-Tátra. A helység ugyan egy élő szervezet, de hiba lenne azt gondolni, hogy az évszázad végére a Gerlachfalvi-csúcs akár fél métert emelkedne.
A Tátra állandó mozgásban van
Martin Boltižiar geológus az RTVS-nek nyilatkozva elmondta, hogy a Tátra hasonlóan, mint a Himalája és más helgységek, a tektonikus mozgásoknak köszönhetően állandó mozgásban van.
Ez a mozgás milliméterben mérhető, ugyanakkor a szélviszonyok is hatnak a hegységre, koptatják azt. Így nem számíthatunk arra, hogy néhány ezer év alatt több métert növekednének.
Nyitókép: tatryportal.sk
Megosztás:
Címkék: geológus Gerlachfalvi-csúcs Ján Madarás Magas-Tátra Martin Boltižiar tátra tektonikus mozgások
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.