A bubópestis rettegésben tartotta Európát. A 14. században a hírhedt „fekete halál” kiirtotta a kontinens népességének harmadát, egyúttal megásta a feudális rendszer sírját.

 

Antibiotikumokkal a pestis (vagy más nevén, dögvész) általában kezelhető, de a mai napig fel-felbukkan a világ több pontján. Június 26-án az Egyesült Államok délnyugati részében, Új-Mexikóban az amerikai közegészségügyiek bejelentették, hogy három embert is diagnosztizáltak bubópestissel. Ez azért kirívó eset, mert az USA-ban évente összesen van 7 eset – és most egyszerre három is előfordult.

 

A zoonózisos, vagyis állatok által terjesztett betegségeket – mint amilyen a pestis, a madárinfluenza vagy az Ebola – nagyon nehéz felszámolni. A pestis kórokozója a rágcsálókon élősködő bolhákban található Yersinia pestis baktérium. Európában elsősorban a fekete patkányok a hordozók, de Amerikában a fejlett országrészektől eltérően a fertőzött bolhák előfordulása az erdei mókusoknál vagy prérikutyáknál vált hangsúlyosabbá.

 

 hirdetes_810x300  
A bubópestis tipikus tünete a megduzzadt nyirokcsomók. Úgy tartják, hogy aki túléli az első két lázrohamot és kifakadnak a kelései, az túlélheti a betegséget. A halálozási arány azonban kezelés nélkül 80 százalékos is lehet. Fotó: Origo.hu

 

Pestis elleni vakcinát sosem fejlesztettek ki, és ha a betegséget nem kezelik azonnal gyógyszerekkel, a halál valószínűsége rendkívül magas. A leggyakoribb formája a bubópestis, amely bolhacsípéssel vagy az állattal (patkánnyal) való érintkezéssel terjed, és amely a fertőzöttek 30-60 százalékát megöli. Ritkább típusa a tüdőt támadja (tüdőpestis), ekkor cseppfertőzés útján is fertőz, és kezelős nélkül szinte mindig halálos kimenetelű. A bőr az oxigénfelvételben keletkező zavar miatt sötétkék színűre vált, emiatt nevezik ezt a betegséget feketehalálnak.

 

Amerikában 2015-ben 4-en haltak meg ebben a típusú pestisben, amire az azt megelőző harminc évben nem volt példa.

 

A pestis azonban világszerte a szegények betegsége. Olyan természetes gócpontok, ahol a bolhák, a rágcsálók kiváló feltételeket teremtenek a pestis baktérium számára, a világon számos helyen találhatók, de leggyakrabban és legsűrűbben ott fordulnak elő, ahol az emberek kiugróan egészségtelen életkörülmények között élnek, és ahol a kezelés lassabb lehet vagy egyszerűen nem megoldható.

 

Pirossal a legsűrűbb előfordulási pontok. Madagaszkár vezet. Szerencsére Európa ma kívül esik a veszélyes zónán. Térkép: Economist.com

 

2010 és 2015 között 3248 pestises esetet regisztráltak, ebből 584 halálos kimenetelű volt. A leginkább érintett ország Madagaszkár, itt fordul elő az új fertőzések és a halálesetek három negyede. A pestis pedig újra megtámadta a szigetországot. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint 62 új esetet tartanak nyilván Madagaszkáron (eddig 26-an haltak meg), ilyen mértékű fertőzésre az 1950-es évek óta nem volt példa.

 

Az ősi gyilkos kór ma már kevésbé halálos, mint régen, de közel sem tűnt el a Föld színéről.

 

Az ötvenes évek derekától a legtöbb megbetegedést Eurázsiából jelentették, egészen a nyolcvanas évekig, azután azonban Afrika vette át a nem túl kívánatos előfordulás ranglista első helyét. Mindenesetre a pestisben elhunytak száma csökkent. Grafikon: Economist.com

 

Economist.com, Körkép.sk

Nyitókép: guidebooksonhungary.wordpress.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.