Szlovákia ugyan nem a drágakövek hazája, de néhány fajtája azért előfordul a területén. A csúzi (Dubník) drága opál mellett a zafírleletek tartoznak a jelentős szlovákiai ásványtani leletek közé. Elmondható, hogy a Kárpátok teljes területén a Novohrad-Nógrád Geopark részét képező Ajnácskő környéke a zafír legjelentősebb lelőhelye, melyet a Szlovák Mineralógia Társaság kezdeményezésére információs táblával láttak el.
A kis ünnepségen részt vettek a Szlovák Mineralógiai Társaság munkatársai, köztük az ötletadó Daniel Ozdín, Agócs Attila, a Novohrad-Nógrád Geopark Jogi Személyek Társulás elnöke, Oravec László, a zafírok helyi kutatója, a Novohrad-Nógrád Geopark, a Cseres Hegység Tájvédelmi Körzet, a kassai Műszaki Egyetem Geoturisztikai Tanszékének munkatársai, a környező községek polgármesterei.
Daniel Ozdín bevezetőjében elmondta, hogy a Szlováki Mineralógiai Társaságnak nem az a célja, hogy ismereteit és eredményeit fiókokban tárolja, hanem az, hogy azokat megismertesse a nagyközönséggel. Ennek fontos részét képezi, hogy az értékes ásványok előfordulási helyén információs táblákat helyeznek el.
Ajnácskő és környéke a korund és a zafír lelőhelyeként egy ilyen terület. Az Ajnácskő környékén talált zafírok Közép-Európában a legrészletesebben tanulmányozott ásványok közé tartoznak, hiszen minden lehetséges mérést, kutatást elvégeztek rajtuk. Ezek eredményei különböző tanulmányokban is napvilágot láttak. Az írásoknak köszönhetően Ajnácskő és környéke nemzetközi viszonylatban is ismertté vált.
A drágakövek helyi kutatója és felfedezője Oravec László elmondta, hogy nagyon felkeltette az érdeklődését egy, az interneten közzétett információ, amely egy körülbelül 7 mm nagyságú zafír előfordulásáról szólt. Azt a célt tűzte ki, hogy ettől legalább kétszer nagyobbat talál.
A siker elérése öt évet és több ezer órát igényelt, a felfedezés maradandó élményt adva számára. Annál is inkább, mert az azóta, 2016-ban kitört „zafírláz“ eredményeként megtett próbálkozások egyikének sem sikerült eddig túlszárnyalnia azt. Sőt, kisebbeket sem nagyon találtak.
A munka kezdetén inkább csak a sötétben botorkált, s fokozatosan jutott el a módszeres kutatás elvégzéséhez. Ebben jelentős segítséget nyújtott, hogy kapcsolatba lépett D. Ozdínnal, aki szakmai vonalon elmondta neki, mire kell pontosan figyelnie. Az eredmény nem maradt el, több 2-5 mm-es zafír mellett sikerült megtalálnia az eddigi legnagyobb szlovákiai, Király nevet kapott zafírt.
Agócs Attila zárszavában kifejezte örömét, hogy a Novohrad-Nógrád Geopark területe iránt a különböző intézmények részéről növekszik az érdeklődés. Minden új felfedezés, legyen szó vulkanizmusról, palaontológiáról vagy ezesetben ásványokról újabb és újabb érdeklődést vált ki, amely segíti a régió fejlődését. Az új attraktivitás, az új információs tábla újabb érdeklődőket vonz ide, növeli a terület értékét.
A korund az aránylag gyakori ásványok közé tartozik, amely főleg vulkanikus és metamorf kőzetekben fordul elő, ahonnan az erózióval kerül az üledékekbe. Drágaköves változatai a zafír (főleg kék) és a rubin (vörös). A zafír kék színét a vas mellett a titán okozza. A zafírt a tisztaság és a hűség égkék köveként tarják számon.
A korund a gyémánt után a legkeményebb ásvány (a Mohs-féle keménységi skála 9. fokozata), ami a gyönyörű színével együtt azt eredményezte, hogy már az ókorban is drágakőként használták. Évezredeken keresztül uralkodók és gyűjtők becsült kincsei voltak.
A zafírt a mai Szlovákia területén először Szádeczky Kardos Gyula (1860-1935), erdélyi magyar geológus és ásványkutató írta le 1899-ben a Kolozsvári Tudományegyetem petrografiai-gyűjteményének, Pávai Vajna Elek (1820-1874, a Magyar Földtani Intézet geológusa) mintája alapján, melyet Ajnácskő környékén, a Csontos-árokban, a jelentős paleontológiai lelőhelyen talált bazaltban azonosított
Később a miskolci Herman Ottó múzeum ásványtani gyűjteményében fedeztek fel zafírt egy Gortváról származó xenolit bazaltban.
A Csontos-árokban apróbb zafír szemcséket 100 évvel később fedezték fel újra az ottani üledékek mállásában, melyet azután Pavel Uher, a pozsonyi Komenský Egyetem ásványkutatója és csoportja tette közzé 1999-ben.
Mint a tábla átadása alkalmával is elhangzott, a drágakő után a sőregi Oravec László kezdett újra kutatni. Több éves munka után sikerrel. 2015 végén az Ajnácskő közelében fekvő gömöralmágyi kőbánya bazaltjából kerültek újra elő zafírszemcsék. A legnagyobb zafír, melyet a területen 2016-ban megtalált 1,4 cm-es nagyságú és a „Király“ nevet kapta. Az ugyanezen évből, Ajnácskőről származó eddigi legnagyobb csiszolt zafír drágakő nagysága 3,9 x 2,8 x 2,6 mm, súlya 0,265 karát.
A 2015 és 2017 közötti időszakban közel 40 zafírt találtak, melyek magángyűjteményekbe és múzeumokba kerültek.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: Agócs Attila Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Csontos-árok Csontos-árokban Daniel Ozdín Főoldal korond Novohrad-Nógrád Geopark Oravec László Pávai Vajna Elek Pavel Uher Sőreg Szádeczky Kardos Gyula zafír
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
