A vérben lévő koffein koncentrációjának mérése segíthet a Parkinson-kór diagnózisában egy japán kutatás szerint.
Akik a gyógyíthatatlan degeneratív idegrendszeri betegségben szenvednek, azoknak a vérében jelentősen alacsonyabb a koffein koncentrációja, mint azokéban, akiknél nem alakult ki a kór. Ez akkor is így van, ha a betegek ugyanannyi koffeint fogyasztanak – állapították meg a Neurology című szaklapban megjelent tanulmány szerzői.
„Korábbi kutatások már kimutatták a koffein és a Parkinson-kór kockázatának összefüggését, ám arról nem sokat tudtunk, hogyan dolgozza fel a betegségben szenvedők szervezete az anyagot” – mondta Szaiki Sindzsi, a tokiói Dzsuntendo Orvosi Egyetem kutatója, a tanulmány szerzője.
A kutatásban 108 beteg vett részt, akiknél átlagosan hat éve állapították meg a Parkinson-kórt, valamit 31 azonos életkorú, de a betegségben nem szenvedő ember. Mindenkinél vérvizsgálatot végeztek, nemcsak a koffein, hanem 11 olyan anyag koncentrációját is mérték, amelyeket a szervezet a koffein-anyagcsere közben állít elő.
A két csoport hozzávetőleg ugyanannyi koffeint fogyasztott, nagyjából napi két csésze kávénak megfelelő mennyiséget. A Parkinson-kórosok vérében azonban a koffein és a 11-ből 9 anyagcseretermék jelentősen alacsonyabb koncentrációját mérték. A betegek vérmintáiban 10 mikroliterenként (a milliliter ezrede) 24 pikomól (a nanomól ezrede) koffeint, míg a nem betegeknél 79-et találtak.
Azt is megvizsgálták, vannak-e a résztvevőknek olyan génmutációi, amelyek befolyásolhatják a koffein anyagcseréjét, ám ebből a szempontból nem találtak különbséget a két csoport között. Nem tapasztalták, hogy a koffein koncentrációja alacsonyabb lenne azoknál a betegeknél, akik a kór előrehaladottabb stádiumában voltak, ami arra utal, hogy a csökkenés már a korai szakaszra jellemző.
„Ha sikerül megerősíteni az eredményeket, akkor egyszerű vizsgálattal korai szakaszában diagnosztizálható lesz a Parkinson-kór, talán még a tünetek megjelenése előtt, ami nagyon lényeges, mert a betegséget nehéz kimutatni, különösen a korai stádiumban” – vélte David Munoz, a Torontói Egyetem kutatója, aki a lapban bevezetőt írt a tanulmányhoz.
MTI
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
