A hollandiai Hubrecht Intézet kutatói a világon elsőként hoztak létre őssejtekből olyan mesterséges embriót, melynek sikerült a beágyazódását is megfigyelniük. Eredményeiket a napokban publikálták a Nature tudományos folyóiratban.

 

Mik azok őssejtek?

Őssejteknek nevezzük azokat a sejteket, melyek más sejttípusokká alakulhatnak át, illetve képesek számos sejtcikluson keresztül megújulni és osztódni. Emlősökben két típusukat különböztethetjük meg: embrionális őssejtek és szöveti, vagy felnőtt őssejtek. Az őssejtek kutatása gyógyászati szempontból is rendkívül perspektivikus, s bár még rengeteg dologra csak keressük a választ, napjainkban már rutinszerűen alkalmaznak szöveti őssejt terápiákat a rákgyógyászatban vagy ortopédterápiában.

 

Az első lépések

 

Legkésőbb a méhecskés mese után már minden gyerek tudja, hogy egy új élet kialakulásához anyára és apára, ha úgy tetszik hím és női ivarsejtekre van szükség. Így volt ez egészen a legutóbbi időkig, ám 2017-ben egy cambridge-i kutatócsoportnak  sikerült embrionális őssejtekből mesterséges egérembriót, pontosabban embrió-szerű struktúrát létrehoznia.

 hirdetes_300x300  

 

Holland kollégáik eggyel tovább léptek. Az általuk létrehozott embrionális őssejtekből származó „egérembrió” ugyanis a kísérleti állat méhébe ültetve beágyazódott a méh falába, és olyan biológiai folyamatokat indukált, melyek a terhesség első szakaszára jellemzőek. Ezt korábban még sosem sikerült megfigyelniük. Az embriók a fejlődés ilyen korai szakaszában nagyon nehezen vizsgálhatóak, egyrészt parányi méretük, másrészt méhen belüli elhelyezkedésük miatt.

 

Kép: Az embrió fejlődése a megtermékenyített petesejttől (zigóta) a kettő-, négy- és nyolcsejtes állapoton át a blasztocisztáig. A blasztociszta egyik részéből fejlődik majd a magzat, másik részéből pedig (az anya méhfalával kapcsolódva) a méhlepény. (forrás: www.biomaternity.com)

 

Ilyenkor a legkisebb rendellenesség is az embrió szabálytalan fejlődését és pusztulását okozza, így gyógyászati szempontból is rendkívül fontos felfedezésekhez vezethet a holland kutatócsoport munkája. A Maastrichti Egyetem kutatója dr. Clemens van Blitterswijk kihangsúlyozta, ha rutinszerűen képesek leszünk mesterséges embriókat előállítani, „megismerhetőek azok a környezeti faktorok is, melyek az embrió fejlődését vagy pusztulását jelenthetik.“ Könnyű belátni, micsoda áttörést jelenthet ez a női meddőség gyógyításában.

 

Biotetikai aggályok

 

A kísérleteknek van egy másik, nagyon érdekes vetülete, mely legalább annyira filozófiai, mint biológiai kérdés. Van-e jogunk mesterséges humán embriót létrehozni? Ha igen, meddig tarthatjuk azt életben? Meddig tekinthetünk rá kísérleti „sejtkupacként”, és honnantól számít embernek? A kutatóknak és jogalkotóknak ezekre és sok másik kérdésre is választ kell adniuk, a jövő ugyanis az ajtón kopogtat.

 

Pomichal Krisztián

 

Nyitókép: Mesterséges megtermékenyítés digitális modellje. Vegyünk észre egy fontos különbséget! Míg a mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embrió anyai és apai ivarsejtekből jön létre, ezek a mesterséges embriók őssejtekből alakulnak ki, gyakorlatilag anya és apa nélkül.  (forrás repromeda.cz)

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!