A bánattól megszakadó szívet korábban pusztán képes beszédnek tekintettük, egy közeljövőben megjelenő tanulmány azonban összefüggést talált a gyász és néhány olyan élettani változás között, melyek szív – és érrendszeri megbetegedésekhez vezethetnek.

 

Szinte mindenki fel tud idézni tágabb ismeretségi köréből olyan eseteket, ahol egy haláleset a közeli, idős hozzátartozó gyors leépüléséhez, vagy korai halálához vezetett. Ma már tudjuk. hogy egy hasonló tragédia nem csak lelki, de fizikai szempontból is rendkívül megterhelő, hiszen a gyász okozta, biológiai értelemben vett stressz olyan élettani változásokat indít be a szervezetben, melyek növelik a halálozási kockázatot.

 

A houstoni Rice Egyetem kutatócsoportjának nemrég sikerült néhány konkrét fiziológiai változást találnia, melyeket jobban megismerve talán mérsékelhető a gyászolókat érő egészségügyi kockázat. Dr. Christopher Fagundes és csapata élettársukat, házastársukat a közelmúltban elvesztett emberek egészségének felmérése során jónéhány rizikófaktor arányának jelentős emelkedését figyelte meg.  Ilyen rizikófaktor például bizonyos gyulladásos folyamatok, illetve egyes kardiovaszkuláris tünetek kialakulása.

 

 hirdetes_810x300  

A vizsgálatok során ügyeltek arra, hogy a kontrollcsoportba olyan egyéneket válogassanak, akik kora, egészségügyi állapota, szociális státusza hasonló a vizsgálat alanyaiéval. Ez azért nagyon fontos, hogy kiküszöbölhessenek olyan faktorokat, melyek torzíthatják a vizsgálat eredményét.

 

forrás: pixabay.com

 

A Rice Egyetem kutatói gyulladásos folyamatokhoz kapcsolható citokinek magas koncentrációját találtak a gyászoló alanyok vérében. Megfigyelték továbbá, hogy a hasonló traumán elszenvedő idős emberek szíve gyengébben és lassabban képes alkalmazkodni a környezeti stresszhez, majdnem felére, 47%-kal csökken ugyanis a szívfrekvencia variabilitása (ez a mérőszám tulajdonképpen a szívveréstől szívverésig eltelő idő változását fejezi ki, nem összekeverendő tehát a pulzusszámmal). Hasonló csökkenés figyelhető meg például szívinfarktuson átesett vagy cukorbeteg pácienseknél.

 

Ez a két faktor vezet ahhoz, hogy „egy közeli hozzátartozó elvesztését követő hat hónapban 41%-kal nő a halálozás kockázata” – fejtette ki Dr. Fagundes – „ennek nagy részét, mintegy 53%-át szív – és érrendszeri betegségek eredményezik.” Ha sikerül pontosan megismerni ezeket a rizikófaktorokat, fény derülhet majd arra is, miként lehet majd ezeket mérsékelni, vagy akár megelőzni.

 

Mik azok a citokinek? 

A citokinek olyan fehérjemolekulák, melyek az ún. sejtszignalizációs folyamatokban játszanak szerepet, azaz tulajdonképpen egy jelként (szignálként) hatva alakítják a sejtek viselkedését. A hasonló feladatok ellátását végző hormonoktól az különbözteti meg őket, hogy azokat speciális sejtek termelik és mennyiségük is jóval állandóbb a vérben. A citokinek gyulladásos folyamatokban, fertőzések leküzdésében, traumák során és a rákgyógyászatban is fontos molekulák.

 

Pomichal Krisztián

Nyitókép: pixabay.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!