Kenyeres Oszkár a Duna TV-n futó Hazajárók turisztikai magazin egyik szereplője immár 10 éve, hogy a nyári szabadságait Európa változatos tájait bebarangolva tölti el.
Földrajz-történelem szakos tanárként a hegyek szeretete már kamaszkorában belé ivódott. Utitársként felesége és két lánya osztozik vele a kalandokban. Jártak már a skandináv országokban, Skóciában, Erdélyben. Idén a számunkra kissé ismeretlen Grúzia és Örményország természeti szépségei kerültek sorra.
A kizárólag csak bakancsos túrák és vadkempingezések nehézségeibe, ám izgalmas és változatos mindenapjaiba kalauzol el minket két héten keresztül.
Egyedi tartalom magával ragadó képek csak a Körkép olvasóinak.
Vágjunk bele!
Barangolás a Kaukázus karsztvidékén
Már vagy két napja nem esett az eső, várható volt, hogy előbb-utóbb elromlik az idő, főleg itt, az 5000 méteres hegyek között. Estére meg is jelentek a fátyolfelhők Mestia felett, reggel pedig már zuhogott is az eső.
Mivel a következő 2 napra hasonló időt jósolt az előrejelzés, nem volt mit tenni, el kellett hagyni Mestiát, és az Engani völgyét. Dél körül már ismét a Kaukázus déli előterében kerülgettük a teheneket, és a 100 méterenként felbukkanó fekvőrendőröket. Végtelen hosszú, egyutcás falvakon vezetett keresztül utunk, ahol minden háztól szalagtelek futott ki a határba, így biztosítva legelőterületet a falvankénti több száz szarvasmarhának.
Aztán ismét felkanyarodtunk a magasabb hegyek felé, hogy a Kutaiszi városától északra fekvő karsztvidéket felfedezzük. Izgalmas barlangok, mély szurdokok és kanyonok koncentrálódnak itt viszonylag kis területen. Közülük érdemes kiemelni az Okatse- és Martvili-kanyont illetve a Prométheusz barlangot, legalábbis mi ezeket jártuk be a sok csoda közül, és valljuk be nagyon meglepődtünk turisztikailag mennyire kiépített helyeket láthattunk.
Egyébként minden második turista orosz volt, akik vígan és harsányan élvezték a táj szépségeit. Nem igazán látszott rajtuk lelkiismeretfurdalás Dél-Oszétia és Abházia ügye miatt. Dél-Oszétia jelenleg de facto állam Grúziába beékelődve – a mi szempontunkból ez azért volt érdekes, mert így vissza kellett ereszkedni a Rioni folyó lapályára, hogy kikerülve Oszétiát, a Grúz hadiútig jussunk. Míg ez az utazás tartott, szépen nyugovóra is tért a Nap, persze a következő napi úticélunk, Stepansminda is sok kalanddal kecsegtetett!
Kenyeres Oszkár
Nyitókép: Kenyeres Oszkár
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
