Van az úgy, hogy az ember elkívánkozik és el is jut távolabbi vidékekre, miközben a saját környezetét alig ismeri. Be kell vallani, így voltam én is Tata városával. Számtalanszor átutaztam rajta vonattal Budapest irányába, meg néha eljutott hozzám egy-egy információ a helység rendezvényeiről. Ilyen apróságokból adódtak össze az ismereteim… pedig itt van a szomszédban!

 

Mentségemre szolgáljon, hogy azokban az éveimben, amikor még több szabadidőm volt, plusz fiatalos lendületem, tehát hajdani szingli koromban, (amikor a 25 évnél idősebb független hölgyeket simán vénlánynak titulálták:)) bizony volt olyan időszak, amikor évente négyszer, sőt olyan is, hogy csupán kétszer utazhattunk Magyarországra. Így igaz… Természetesen a ritka alkalomkor aztán általában valamelyik nagyváros felé vettük az irányt.

 

Abban az időben előfordult, hogy a vasúton dolgozó, Sopronban élő unokahúgom leszállt Komáromban a vonatról, megbeszélt időre kimentünk mindketten a Duna-partra, és onnan integettünk át egymásnak, két karunkat a magasba lengetve… Persze mindezt postai levélben egyeztettük. Így sikerült néha a 2+egynéhány rokonlátogatás. Zárva voltak a határok, még a túlparti városba sem mehettünk át bármikor… Van tehát mit pótolni, ezért indultam el most a szomszédos kisvárosba.

 

 hirdetes_810x300  
A kiépített fapalló, mellette információs tábla – a tanösvény fb oldaláról

 

Tata mindössze 20 km-re fekszik Komáromtól, autóval, vonattal, de biciklivel is könnyen megközelíthető. Jómagam a kerékpár+vonat kombinációt választottam, hiszen a Győr – Budapest szakaszon ez a megoldás is lehetséges, s a vonat e távot 22 perc alatt megteszi.

 

Nagy lelkesedéssel indultam hát, de utam legelső szakaszán mindjárt kikerülhetetlen akadályba ütköztem, mert a felnyitható Duna-híd két szárnya éppen az égnek meredt. Azonnal szertefoszlott minden reményem, hogy a pár perc múlva induló vonatomat elérem. – Na, ez az a pillanat, amikor nem szabad mérgesnek lenni – mondtam magamnak – vonat jön majd másik, felnyitható Duna-hidat égre meredő szárnyakkal viszont még Komáromban sem  lát mindig az ember.

 

A komáromi felnyitható Duna-híd – a szerző felvétele

 

Egy óra késéssel szálltam vonatra kétkerekűmmel, aztán pár perc elteltével már a Tata-i Gesztenyefasoron át tekertem első célállomásom felé, mégpedig a Tatai Fényes Tanösvényre. Egy éles balkanyart követően gyalogosokat szolgáló kis fahídon haladtam át, mely azonnal a Fényes-fasori kerékpárútra vezetett. Nemsokára megpillantottam a Fényes Fürdőt is, mely sokakat csábít e nyári melegben az itt feltörő, enyhén szénsavas forrásokból táplált fürdőmedencéivel. E tiszta vizet már több mint egy évszázada élvezhetik a környék lakosai valamint az idelátogató turisták. Jómagam csupán a túl hangos zene miatt igyekeztem mielőbb elhaladni mellette, mert e hangulatfokozó adalékot nem nekem találták ki… 🙂

 

Néhány perces kerekezéssel aztán meg is pillantottam a Tatai Fényes Tanösvény bejáratát, mely tulajdonképpen utam fő célja volt. A szigorúan védett természetvédelmi területen egy 2015-ben épült, szinte új cölöpsétány vezet végig, mely egyediségével maga is csodálni való, s egyben felejthetetlen természeti élményhez juttatja az idelátogatókat. A kiépített, láp fölött kanyargó fapalló hossza 1350 méter.

 

Tavirózsák. Kép: A tanösfény fb-oldala

 

A sétányon 18 információs tábla bővíti ismereteinket a vidék állat- és növényvilágáról, ám a lényeg, hogy magunk is számos természeti jelenséget figyelhetünk meg egészen testközelből. Nyugalmat árasztó, hangulatos hely, vízimadarak, halacskák, békák, vízinövények, pompázatos tavirózsák, madárdalos erdők varázslatos világa ez.  E lápvidéket világviszonylatban is a legjelentősebb vizes élőhelyek között tartják számon.

 

Egynapos kirándulásként iskolás gyerekeknek bátran ajánlom, alsó tagozatosok számára is, mert a cölöpsétány teljesen biztonságos. Folyamatosan nyitva tart, így az új tanév közeledtével akár szeptemberben is megtekinthető. E természetvédelmi táj állítólag nagyon szép látványt nyújt ősszel, amikor a lehullott színes falevelek meseszőnyeg díszeiként hullámzanak a víz felszínén.

 

Tavirózsák élőhelyei – a szerző felvétele

 

Utam következő célja az Öreg-tó megtekintése volt, mely Tata belvárosának közepét foglalja el. A terület az előbbi helyszíntől nagyjából 2 km távolságra esik, a kerékpárúton könnyen megközelíthető, mely mindvégig az Által-ér mellett vezet. A folyócska a Vértes hegység vizeit gyűjti össze, majd az Öreg-tó közepén halad keresztül, tehát a vízfolyás mutatja az útirányt.

 

Tatát az élővizek városának is nevezik, mert környezetében számos tavacska található. Ezek közül legnagyobb és legjelentősebb az említett Öreg-tó, mely Magyarország legrégibb, közel 700 éves mesterséges halastava.  Maga a település tulajdonképpen ennek partjaira épült. Legimpozánsabb építménye a szemet gyönyörködtető Vár, mely királyi nyaralókastélyként szolgált, fénykorát Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte. Rengeteg egyéb építészeti és kultúrtörténeti érdekességet is felvonultat még a helyszín, de az időm már csak egy alig-félkört engedett a kerékpárút tó melletti szakaszán.

 

Az egykori királyi vár az Öreg tó partján – a szerző felvétele

 

Egyébként ősszel ezres nagyságrendben érkeznek a tóra a vonuló vadludak, hogy átmeneti lakhelyre leljenek, amíg visszatérhetnek sarkvidéki területeikre. E jelenséghez kapcsolódik a tatai madártalálkozó, illetve vadlúd sokadalom, melynek jelentős természetvédelmi irányultsága is van. Az első csapatok állítólag szeptember végén érkeznek meg, így már előre örülök a nagyszerű őszi programnak.

 

– Hogy túl korai még e rekkenő nyári hőségben a vadludak őszi vonulásáról beszélni?  Szerintem ez is csupán viszonyítás kérdése. Mert ha Londonban a nyár kellős közepén karácsonyi díszeket lehet vásárolni, akkor bizony komoly lemaradásban vagyok…:)

 

Vízinövények – a szerző felvétel

 

Nagy a valószínűsége, hogy még néhány forró hét áll előttünk, aztán itt van ősz, itt van újra… Bár tényként már ezt sem kezelhetjük. Akárhogy is alakul, Tata városa bármelyik évszakban megér egy kirándulást.

 

 Buday Mária

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!