Mindkét pártot a magyar szavazók tartják fenn, mégis óriási különbség feszül a két eszmeiség között. A magyar szavazók nélkül az MKP nulla, a Most-Híd legfeljebb egy-két százalékot kapna a választáson, amiből nyilvánvalóan látszik, hogy a felvidéki magyarok változatlanul magyarnak tartott politikai erőkben bíznak. Nézzük meg, kikben bíznak!

 

A választásokhoz közeledve, mindkét párt az utóbbi napokban mutatta be jelöltlistáját. Ebben az az MKP volt az első, amely egyértelműen a felvidéki magyarság egyetlen teljes értékűen magyar érdekképviseleteként tekint magára, és azt szeretné, ha a választók is így tekintenének rá. Számára biztató lehet, hogy az itt élő magyarok nem igazán bíznak a szlovák pártokban, hanem etnikai alapon választanak.

 

Az MKP-lista bemutatásakor (erről itt írtunk) Berényi József kiemelte a fiatalítást. Ez tagadhatatlanul megindult, hiszen az első tízben (bejutás esetén a befutó helyek) majdnem a jelöltek fele, a második tízben pedig a jelöltek több mint fele a fiatalabb korosztályokból kerül ki. Ahogy a lista további részein is nagy erőkkel jelen vannak.

 

 hirdetes_810x300  

Fiatalodó jelöltlista

 

A 150 főből 24-en a Via Nova Ifjúsági Csoportnak fenntartott helyeken szerepelnek, illetve a Via Nova tagjaként sikeresek voltak a helyi MKP-s jelöltállításokon. További öt fiatal civil aktivistaként került fel a listára a Fiatal Függetlenek, valamint a Fontos vagy! mozgalom nevében, és persze rajtuk kívül ott vannak a csak a párthoz kötődő fiatalok. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető, hogy a nagy öregek hátrább, vagy esetenként egészen hátra kerültek.

 

Az MKP vezető hármasa (balról): Farkas Iván, Berényi József , Bárdos Gyula (kép: teraz.sk)
Az MKP vezető hármasa (balról): Farkas Iván, Berényi József , Bárdos Gyula (kép: teraz.sk)

 

A korábbiaknál szélesebb körű társadalmi összefogást is mutat az MKP listája, amit Bárdos Gyula a magyar összefogás közös listájaként jellemzett. Ebbe a fiatal civil aktivisták mellett belefér a korábban SaS-tagként parlamenti frakcióvezető-helyettes Somogyi Szilárd nevével fémjelzett Mi Magunk Mozgalom négy tagja is.

 

Ha pedig a nevekre pillantunk, az alátámasztani látszik Bárdos Gyula szavait a közösségi összefogás listájáról, hiszen gyakorlatilag csupa magyarokat látunk. Vagy mégsem?

 

Nomen est omen

 

Nem elhanyagolható számú szlovák keresztnévvel és -ová végződésű vezetéknévvel találkozunk a magyar listán – köztük, megdöbbentő módon, a magyar kulturális életben különösen aktív személyekkel. A magyar lista harmincnyolc szereplője nem tartja fontosnak, hogy éljen azzal a két évtizede fennálló lehetőséggel, hogy hivatalosan is magyar neve legyen.

 

Persze gondolhatjuk ezt felesleges apróságnak, a felemlegetését kötekedésnek, az egészet pedig elsősorban magánügynek. Az is, amíg az ember nem áll ki a nyilvánosság elé, hogy magyarként kérje mások bizalmát. Nem túl jó üzenetet hordoz ugyanis, hogy aki a saját népét akarja képviselni, annyira sem tartja a nyelvét, hogy a nevét úgy használja. A névmagyarosítás ellen leggyakrabban elhangzó kifogások (bonyolult a sok igazolvány cseréje és a név átírása a hivatalos iratokon, stb.) komolytalanságát jelzi, hogy 112 embernek – fiataloknak és idősebbeknek – ez nem okozott megoldhatatlan gondot az MKP listán. Szerencsére az ő számuk növekszik.

osszefogas
Kép: szabadujsag.com

Vegyesedés szavakban és tettekben

 

A hat éve alakult Most-Híd láthatóan képlékeny még, ami a párt alapszellemiségét illeti. A magyar-szlovák együttműködés magyar oldalról induló kezdeményezéseként definiálta magát a kezdetekben, s erről tanúskodott a neve állandó kísérő szlogenje is: az együttműködés pártja. Ezzel a mindenáron megoldásra kihegyezett, progresszív hangnemmel már 2010-ben maga mellé tudta állítani a magyar szavazók nagyobbik felét, hiszen a párt listáján – még – egyértelmű magyar fölény látszott.

 

Akkor még nehéz volt elképzelni, hogy a vegyespárt hamarosan nemcsak politikájában és kommunikációjában, hanem személyi állományában is tényleg vegyessé válik, és egyre jobban elveszíti magyar jellegét. Mostanra egyértelmű ez a fordulat, sőt, már a szavazótáborban is hasonló tendenciák indultak meg, persze sokkal lassabban.

 

A szokás nagy úr

 

A magyar szavazók egy része elfordult a párttól, őket valamelyest pótolni tudták szlovák szimpatizánsokkal, de a felmérések többsége szerint vélhetően nem fogja tudni hozni a párt a négy évvel ezelőtti eredményét. Tájainkon azonban az ember még autót is gyakrabban vált, mint pártszimpátiát, így még mindig vannak magyarok, akik kitartanak – feltehetően megszokásból – Bugár Béla és a 2009-es Most-Híd mellett.

 

Bugár és a kívülről jött második ember, Lucia Žitňanská (kép: spravy.cohladas.sk)
Bugár és a kívülről jött második ember, Lucia Žitňanská (kép: webnoviny.sk)

 

A magyar szavazók addig sosem pártolták a Most-Hídban mostanság felbukkanó szlovák politikusokat, amíg szlovák pártokban szerepeltek. Most viszont éppen ők változtatják át egyre szlovákosabbá a pártot, a magyar választópolgárok jelentős része mégis támogatja ezt. Nekik senki sem szólt, hogy ez a Most-Híd már nem az a Most-Híd. Pedig az együttműködés pártjából polgári párttá változás már sejtette a súlypontok eltolódását. Talán nemcsak a Most-Híd magyar szimpatizánsai, de akár a helyi magyar tagjai sincsenek tisztában vele, hogy a frakcióülésein is szlovákul beszélő párt képviselőjelöltjeinek 44 százaléka, azaz csaknem fele szlovák.

 

Azzal a pártsajtó által éltetett illúzióval legkésőbb 2016 tavaszán érdemes mindenkinek leszámolnia, hogy két magyar párt van Szlovákiában. A Most-Híd úgy kezdte, hogy magyar emberek, magyarul beszéltek magyar embereknek szlovák szempontokról és érdekekről. Mostanra már magyarok és szlovákok mind többször szlovákul beszélnek szlovák szempontokról és érdekekről. A szöveget még mindig főleg magyar célközönségnek szánják – amíg nem veszi észre, hogy már nem hozzá szól.

 

Csak nevében magyar, vagy abban sem

 

Az első tízben még az MKP-ből való kiszakadást levezénylő alapítók dominálnak, mögöttük azonban már igencsak vegyes a kép – ahogy azt a „vegyespárt” meghatározás már előrevetítette.

 

Érdekesség, hogy a lista legelején álló vezetők hivatalosan is magyarul használják a nevüket, azonban ezzel csak a párt a magyar jelöltjeinek szűk többségéhez tartoznak; majdnem ugyanannyian vannak, akik ezt nem érzik fontosnak.

 

Az MKP 150 jelöltje közül 38 használja hivatalosan szlovákul a nevét, ami pontosan a jelöltek egynegyede (25%). A többiek neve hivatalosan magyarul áll a listán.

A Most-Hídban a 150 főből 66 szlovák (44%), 37 magyar, de szlovákul használja a nevét (25%), 46 személy neve pedig magyarul van (31%).

 

Vésey Kovács László

 

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!