Celebek már a tananyagban is

Szlovákia mellett Magyarországon is hosszabb ideje elégedetlenkednek a pedagógusok, és ezt sztrájk formájában is kifejezik. A különbség az, hogy amíg Szlovákiában eddig csak a pedagógusok helyzetére és megbecsülésére vonatkoznak a követelések (De ki gondol a szorongó gyerekekre?), addig Magyarországon a diákok terhelésének csökkentése is a tiltakozások témai között szerepel.

Csökkentik a diákok terhelését

Már szeptembertől csökkenhet a diákok óraterhelése – ígérte Palkovics László köznevelési államtitkár, de hozzátette: a mindennapos testnevelés nem járulhat hozzá a terheléshez negatív módon, hiszen a tornaórára nem kell készülni, és egy órányi testnevelés felüdülést jelent a gyerekeknek.

   

Arról persze lehet beszélni, hogy mikor tartják ezeket a testnevelésórákat, de úgy érzi, nem szabad megszüntetni őket. Ha megnézik, milyen a társadalmi elfogadottsága a mindennapos testnevelésnek, akkor kiderül, hogy nagyon magas – mondta az államtitkár.

Kivennék a hit- és erkölcstanórát

A másik lehetőség az óraszám csökkentésre a hit- és erkölcstanórát érinti. Ez mindössze egy tanítási órát jelent, és nem biztos, hogy ezzel csökkeni fog a gyerek terhelése. A követelés szerint a hit- és erkölcstan fakultatív formában legyen tanulható a jövőben, hasonló módon, mint ez történik évek óta Szlovákiában.

Másik megoldásként felmerült a tanóra integrálása a történelemórába. Valószínűleg a követelés zöld utat nyer szeptembertől, viszont egyik alternatíva sem jelent önmaga megoldást az etikai nevelés átalakításában, ameddig például egy másik tantárgyban, a matematikában Kiszel Tünde bugyijai szerepelnek az emelt szintű matematika érettségi felkészítési feladatai között, amivel teljesen lerombolódnak a sokat hangoztatott tantárgyközti kapcsolatok az etika és a matek között, és teljesen kárba vész az etika tantárgy oktatójának igyekezete:

„Kiszel Tünde egy zacskóba gyűjti a bugyijait. Van köztük leopárdmintás tanga és rózsaszín tundra bugyi, összesen 58 darab.

 

a, Először kivesz a zacskóból hatszor annyi leopárdmintásat, mint rózsaszínt, ezután a visszamaradt bugyik között ötször annyi a rózsaszín, mint a leopárdmintás. Hány darab van a két fajtából külön-külön?

 

b, Miután visszatette a bugyikat, Havassal játszani kezd. Azt mondja neki: „Ha kitalálja, mennyi a valószínűsége, hogy visszatevés nélkül 3 húzásból legalább az egyik bugyi leopárd mintás, akkor megmutatom a bugyimat!” Segíts Havasnak, hogy láthassa Tünde bugyiját!”

 

Kiszel Tünde az egyik első igazi magyar „celeb”, aki sokak szerint nem a tudásából vagy a művészi nagyságából él, hanem egyszerűen abból, hogy ismerik. Ezért az ismertségét minden módon igyekszik fenntartani. Az ország egyik legbutább, vagy a butaságot ügyesen megjátszó „hírességeinek” egyike.

Népbutító és erkölcsromboló irányvonal

Kiszel Tünde bekerülése a matematika érettségi feladatai közé szorosan kapcsolódik a magyarországi kereskedelmi televíziózás szórakoztatásnak álcázott népbutító és erkölcsromboló irányvonalához, melynek áldozata a szlovákiai magyar tévénézők többsége is. Az egyik csatornán a valóságshow dömping legújabb „gyöngyszeme” már kikerült a zárt térből egy farmra, Szlovéniában játszódnak paraszti környezetben az önmutogató epizódok.

A másik csatornán a vasárnap esti nézőszám emelése végett ismét elindult, és tíz vasárnapon át folytatódik a celeb-futtató Nagy Duett, melyben Berki Krisztián (nem a köztisztelt olimpiai bajnok) a legnagyobb király, és ez már önmagáért beszél. Nem győztek szabadkozni a tisztelt zsűritagok vasárnap este a maximális pontszám odaítélésekor Berkiéknek, hogy nem csak az énektudás a fő szempont (miért lenne az egy énekes versenyen?), hanem a szórakoztatás is.

Valószínűleg ez volt a célja a matematikai feladatsor összeállítóinak is, a szórakoztatva tanulás. Csak túllőttek a célon: egy volt erotikus táncos bugyijaival példálózni az érettségi feladatok között, elég sok(k)!

Száraz Dénes

Nyitókép: 24.hu