Hogyan tovább, nyelvjogi mozgalom?!

A mozgalom szó ez esetben leginkább a Kétnyelvű Dél-Szlovákia nevű, azelőtt illegalitásban működő, civil szervezetként értelemszerűen be nem jegyzett, ezért magukat egyszerűen csak „civilek” jelzővel meghatározó csoportosulást jelöli. Mert az egész mozgolódás lényegében az ő nevükhöz köthető. Természetesen nem feledkezve meg arról, hogy akadtak néha mások is, pl. a Fontos vagy! Mozgalom, akik egy-két akcióval kötődtek rájuk.

Azzal, hogy a választási kampányban a nyilvánosság elé léptek, rengeteg dolgot át kell gondolni úgy nekik, mint a felvidéki magyar társadalom azon részének is, akik számára a kétnyelvűség fontos kérdés.

Előnyök és hátrányok

   

A nem nyilvános működésnek ugyanis vannak előnyei, de vannak hátrányai is. Személy szerint veszteségnek tartom, ha elveszik egy „földalatti“ tevékenységet folytató csoport, mert az ilyen figyelemfelkeltő akciók nagy visszhangot kiváltó módon mutattak rá a problémára.

Ilyenre tehát a jövőben is szükség lenne. Már csak azért is, hogy egy remélhetőleg legálisan bejegyzett jövendőbeli nyelvjogi civil szervezettel együttműködve, egymást kiegészítve, sikeresen vihessék tovább az ügyet.

Az illegalitás hátránya

Az illegális tevékenység nagy hátránya, hogy nem igazán tud tömegessé válni, főleg abban az értelemben, hogy elérje a politika ingerküszöbét. Éppen emiatt nem lehet egyértelműen sikeresnek tekinteni a KDSZ tevékenységének minden elemét. Ott, és addig volt igazán sikeres, amit a „matricázás“ szó fejezett ki a legjobban. Magyarán, a civil szférát próbálta rávenni a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére.

Ez főleg az üzletek feliratozásának kétnyelvűsítését jelentette, de a helyi önkormányzati intézményeknél is volt némi eredménye. Viszont, amikor állami hatáskörű területeken kerültek kihelyezésre a magyar feliratok, pl. a vasúti és a közlekedési táblák esetében, ott már kezdett meddővé válni a dolog. Az állami hivatal gyorsan eltávolította a magyar feliratokat, s egy idő után holtpontra jutott az előrelépés lehetősége.

A „Párkány“ tábla is kikerült

Paradox módon, egy speciális esetben, a Párkány típusú helységnevek esetében a két magyar orientáltságú párt mozdította előrébb az ügyet, ami úgy nézett ki, hogy az MKP táblakihelyezős akciói hatására, a Radičová-kormány végnapjaiban, már a választásokra készülve, a Most-Híd kihasználta maradék befolyását, s így kikerülhetett pl. a „Štúrovo“ tábla alá a magyar „Párkány“ tábla is. Ez rá is mutat arra, hogy szabad-e együttműködnie a civil szférának a politikával.

Olyan esetekben, amikor a civil tevékenység olyan típusú, pl. karitatív tevékenységet folytat, hogy erre nincs szüksége, akkor nincs ilyen igény. A legtöbb eset viszont nem ilyen. A civilek éppen a politikát próbálják ösztönözni bizonyos tevékenységre, rámutatva a problémára. Ezért logikus lépés volt, hogy a KDSZ néhány képviselőjelöltet adott az MKP listájára, lévén, mindkettő azonos célt követ.

A mozgalommá válás elmaradt

Sajnos, a KDSZ tevékenységének közönségsikere után elmaradt az a teljesen logikus lépés, hogy az illegális tevékenységet nem helyettesítve, hanem azt kiegészítve ennek nyomán megalakult volna egy széleskörű mozgalom, bejegyzett civil szervezet formájában, ami az ügyet tovább lendíthetné. Ha a kisvárosi régiókban, pl. Párkány, Gúta központtal alakulnának regionális szervezetei, jelentős tömegnyomást tudnának kifejteni helyi szinten.

Ha nem elég a matrica arra, hogy egy üzlettulajdonos kiírja magyarul is az üzlete nevét, s foglalkoztasson lehetőleg minél több magyar anyanyelvű eladót, ott sikeres lehet egy helyi ismert magyar személyiségek által megírt levél. S számtalan példa jut még az ember eszébe…

A tömeg adja a sikert

Egy ilyen civil szervezet minél tömegesebb, annál hatékonyabb tud lenni. Ha pl. tagjai minden pénztári fizetésnél szóba hozzák, pl. a Lidlben, hogy sokkal szívesebben járna ide az ember, ha magyar feliratok is lennének…stb…stb…

A szervezetben helyi szinten ott kéne lenniük a legismertebb magyaroknak, bizony a két párt és a Csemadok, s minden civil szervezet helyi embereitől kezdve a (z ismertebb) helyi vállalkozókig, közéleti emberekig mindenkinek, aki példát tud mutatni a magyaroknak, s tekintélye van a közösségben. Nem beszélve a célba vett, addig csak egynyelvűségükről ismert alanyoknál.

Könözsi

Nyitókép: ujszo.com