Új tartalommal, új színfolttal bővülhet a magyar kormány kényszerbetelepítés elleni népszavazásra buzdító tájékoztató kampánya, mellyel a referendumon való részvételre kíván motiválni. Mert nem is annyira a népszavazás végeredménye kétséges, hanem az 50 százalék feletti  részvételi arány elérése, ami a referendum érvényességének záloga.

 

A közöny nagyúr, a labdarúgás viszont még nagyobb!

 

Talán nincs is olyan magyar ember most a világon, aki ne tudná, hogy az Európa bajnoki csoportmérkőzéseket követően az előzetesen esélytelennek kikiáltott Magyarország csoportját veretlenül nyerte meg a legtöbb rúgott góllal minden résztvevő csapat közül.

 

 hirdetes_400x285  

Minden előzetes várakozást felülmúlva, minden kételkedőt meggyőzve ámulatba ejtette ezzel a futballvilágot!

 

Amikor kellett, játszott az esélyesebb Ausztria ellen, amikor kellett, nagyot küzdött az esélyesebb Izland ellen, amikor kellett, gyönyörű gólokat rúgott a sokkal esélyesebb Portugáliának a szakma által lekicsinyelt magyar válogatott.

 

Beleszámítva a Norvégia elleni pótselejtezős mérkőzéseket is, lassan, de biztosan visszakerült az évtizedekkel ezelőtt elhagyott európai labdarúgó térképre! Lehet, hogy nem mindenki legnagyobb örömére!

 

Csak óvatosan kérdezzük, hogy Brüsszelben vajon jelenleg örülnek-e bárminemű magyar felemelkedésnek, egyáltalán bárminemű magyar sikernek, legyen az gazdasági, kulturális vagy sportban elért eredmény?

 

Minden bizonnyal nem tapsolnak örömükben, még a kényszer szülte diplomatikus mosolyuk sem teljesen felhőtlen, hiszen egy olyan nemzetről van szó, amelyik a népszavazással pont beinteni készül egy EU-s nagyhatalmi döntésnek – a kényszerbetelepítésnek, és félő, hogy ezzel precedenst teremt más országok számára is.

 

Brüsszelben amúgy se szeretik a nemzetek önrendelkezésének népszavazásban megnyilvánuló legdemokratikusabb és legerőteljesebb formáját (Miért félnek a népszavazástól az EU döntéshozói?). Viszont tény és való, hogy ha rettegnek is tőle, de az Európai Unióban legalább megnyilvánulhat a népakarat, és ez már egy óriási eredmény az egykoron hallgatásra és meghunyászkodásra ítéltetett posztkommunista országok számára.

 

Hangsúlyozom itt a népakarat szót, és akkor ez az a pillanat, amikor vissza lehet térni a labdarúgó Európa bajnokságnak otthont adó francia stadionokban lelkesen együtt szurkoló magyarok hatalmas táborára, a nagyvárosok tereire, ahol kivetítők előtt emberek százezrei közös sikerként könyvelik el, és pártállástól függetlenül örülnek a magyar focisikereknek!

 

A magyar labdarúgás szinte újraegységesíti a magyar nemzet apraját-nagyját, a baloldalból balközép lesz, a jobboldalból jobbközép, mint a lelátón! Örülhetnek-e ennek Brüsszelben? A közelgő népszavazás előtt nem biztos…

 

És örülnek-e Brüsszelben, hogy a magyar válogatott a nyolcba kerülésért Belgiummal mérkőzik meg?

 

Bizonyára szétfeszítette volna őket az öröm az EB előtt, de most már az elért eredményeink és főleg a magyar csapat játéka tiszteletet parancsolóan visszafogottságra készteti őket az esélylatolgatásnál. Mert hiába több a sztárjuk, ugyanúgy, mint a portugáloknak, mégis a megbonthatatlan magyar csapategység és szervezettség csodákra képes.

 

Meg aztán van is miért visszavágnunk: az 1982-es VB-n Czerniatynski egyenlített ki 1:1-re a magyar-belga meccsen, és ezzel a döntetlennel kiestünk a csoportmeccsek után.

 

Üzenjük tehát Brüsszelnek, hogy ők is megértsék: már nem vagyunk kispályások!

 

Száraz Dénes
fotó:  uefa.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!