Nemzetpolitikában a szlovák politika egységesebb a magyarnál

A mindenkori ellenzék mindenkori feladata, hogy bírálja a kormány politikáját, és alternatívát kínáljon vele szemben. Viszont vannak olyan kérdések, elsősorban a nemzetpolitika és a nemzetbiztonság területén, melyekben érdemes közös nevezőre jutnia az ellenzéknek és a kormánynak az állampolgárok védelme érdekében. A politikai hatalom megszerzése mellette léteznek ugyanis egyéb, fontosabb prioritások is.

E tekintetben Szlovákia jobban áll Magyarországnál, mert migránskérdésben, a menekültbefogadás elutasításában egységesebb kiállást tud felmutatni, illetve olyan esetről sincs tudomásunk (azért még lehet), hogy az Európai Parlament területén a szlovák ellenzéki pártok képviselői a nemzet érdekeivel ellentétes kirohanásokkal hívják fel magukra figyelmet a kormánypártok lejáratása végett.

A magyar balliberális ellenzék

   

Viszont ugyanez Magyarország tekintetében nem érvényes állítás! Nemzeti kérdésekben viszonylag érthető, de közel sem elfogadható az elutasító viszonyulási norma a magyar balliberális ellenzék részéről. Tisztában van ugyanis azzal, hogy amennyiben azt szeretnék elérni, hogy az EU különböző szankciókkal, figyelmeztetésekkel gyengítse az EU számára is kényelmetlen Orbán kormány tekintélyét és népszerűségét, kénytelen eleget tenni az EU által elfogadott határozatok illetve az EU által megfogalmazott vélemények támogatására való felszólításnak, bármennyire népszerűtlen magatartás is ez az MSZP, DK részéről az országban.

Ezért harcoltak akár meggyőződésük ellenére is ezek a pártok a nemzethatárok erőteljes védelme ellen, és teszik most kőkeményen a betelepítési kvóta referendum útján való elutasítása ellen folytatott kampányukban is. A betelepítési kvóta legelszántabb védelmezője Magyarországon a Gyurcsány vezette Demokrata Koalíció valamint a Fodor Gábor irányította Magyar Liberális Párt (ez utóbbi szinte már nyűgnek érzi nevében a „magyar” jelzőt). Némi meglepetésre vallott színt a LMP a betelepítési kvóta elutasítása mellett.

Mi a helyzet Szlovákiában ezen a területen?

Menekültkérdésben, kényszerű betelepítés ügyben árnyalatnyi különbséggel és intenzitással elutasító álláspontra helyezkednek a szlovákiai pártok. A legerősebb ellenzéki párt, az egyébként liberális pártnak számító SAS is kinyilvánította ezzel kapcsolatos egyértelmű elutasító álláspontját.

Sulík már februárban kijelentette egy interjúban, hogy

„Merkel menekültpolitikája katasztrófa. Orbán nagyon jól tette, hogy felhúzta azt a kerítést a határon. A mostani migránsválság az Európai Unió történelmének legnagyobb krízise, és a merkeli politika különösen veszélyes. Éppen ezért a visegrádi országoknak konzekvensen ki kell tartaniuk a menekültek befogadását erőltető politika elutasítása mellett.

 

Egyre többen jönnek rá, hogy a történelem minket igazol. Görögország nem tartja be a schengeni és dublini megállapodásokat. Magyarország betartotta, megvédte a külső határokat, mégis kritikát kapott Nyugatról. “

– nyilatkozta többek között az Új Szó napilapnak a pártelnök.

A legerősebb kormánypárt, a Smer pedig még az előző választási időszakban egyenesen keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz (ECJ) azon európai uniós döntés ellen, amelynek értelmében több tízezer menedékkérőt osztanának szét az uniós tagországok között. Tehát egyértelmű a közös platform menekültkérdésben a szlovák ellenzék és a kormány legerősebb pártjai között.

A Most-Híd a kormány leggyengébb láncszeme a betelepítési kvóta elutasításában

Talán csak a kormányban helyet foglaló Most-Híd lóg ki mindkét oldalról a sorból, és képvisel a liberálisoknál is sokkal liberálisabb álláspontot menekültügyben. Még egy 2015 decemberi sajtóközleményben Bugár úgy fogalmazott, hogy Robert Fico hibát követ el azzal, hogy európai szinten olyan kormányokkal áll össze, amelyek a közös Európa projektjét gyengítik ahelyett, hogy megerősítenék.

„Ezért tartom rossz lépésnek a kormány terveit a panasz benyújtásával kapcsolatban, mivel véleményem szerint ezáltal  Európa küszöbére kerülhetünk, és ez megbosszulhatja magát az Európa új alakjáról folytatott vitákban“

– mondta a Most-Híd elnöke (bumm.sk, 2015.december 2.).

Nagy József: Ellenőrzött betelepítést

Nagy József, a párt Európa Parlamenti képviselője pedig ugyanennek a portálnak  (2015.október 20.)  a menekültek befogadásának kezdeményezésére (a Most-Híd részéről) vonatkozó kérdésére a következőt nyilatkozta:

„Úgy gondolom, hogy nincs szükség ösztönzésre, hiszen az emberek érzik, hogy szükség van-e a menekültek befogadására. Köztudott, hogy vannak olyan régiók, ahol teljesen kihalnak a falvak. Például Közép- és Dél-Szlovákiában is vannak ilyen települések. Itt aztán több tucat lakóház egyszerűen annyira elértéktelenedett, hogy a szociálisan nagyon kétséges csoportok vásárolják fel ezeket az ingatlanokat, illetve szó szoros értelmében az egész falvakat.

 

Így ebben az esetben nem is külföldiekről beszélünk, de kulturálisan jelentősen megváltozik a környezet azzal, hogy egy szociális gettó alakul ki ezeken a településeken. Így hát én el tudom képzelni, hogy Szlovákiában is található lenne egy olyan önkormányzat, amely azt mondja, hogy inkább próbáljunk egy ellenőrzött betelepítést megvalósítani, minthogy gettósítsuk a települést”.

 

Persze, a Most-Híd kormányra kerülését követően mérséklődött a vegyespárt migránsbarát hangja, de nem tűnt el annyira, mint az előző választási időszakban Ficot és pártját bíráló éles hang.

Száraz Dénes