A tüntetések és hangoskodások mellett sok kis finom, apró lehetőség kínálkozik a kormány elleni nemtetszés látványos kinyilvánítására. Ürügyet mindig lehet találni, szinte tálcán kínálja magát ehhez számtalan dolog, csak jól oda kell figyelni, és lecsapni arra, ami ellenzéki oldalról nézve a közvéleményt leginkább tudja befolyásolni saját igazának igazolása mellett. Különösen érvényes egy „soros” ellenzéki kampány időszakában, például amikor az ország egy népszavazásra készülődik.
A legnagyobb államünnepek alkalmával kiosztott állami kitüntetések ünnepi eseménye kétségkívül abba a kategóriába tartozik, amire érdemes odafigyelnie az ellenzéknek!
Csörte mindkét oldalon
A kitüntetések átadásakor elkezdődik a csörte a média mindkét oldalán, hogy ki és miért kapott illetve nem kapott egykoron csillagot, mostanában pedig keresztet, illetve mindkettőt vagy egyiket se. Aztán óriási szenzációt jelent, ha valaki tiltakozását úgy fejezi ki, hogy nem vesz át valamilyen komoly állami kitüntetést a köztársasági elnöktől vagy miniszterelnöktől, mondjuk, egy Kossuth-díjat (bár az ilyen eset ritkán fordul elő, mert komoly anyagi vonzata is van).
Vagy átveszi a kitüntetést, mert az elismerés azért mindenkinek jól esik, de az átvételkor teátrálisan nem fogadja el az átadók kéznyújtását, így kifejezendő a demokrácia általa vélt csorbulása felett érzett felháborodását. Most már azért rafináltabbak a közjogi méltóságok is (illetve a javaslatokat megszűrők): az állami kitüntetések közelébe se engednek olyanokat, akiktől a rebellis megnyilvánulásnak ez a formája esetleg elvárható. De inkább az a valószínű, hogy a hatalmon lévő kormány által képviselt értékrenddel nem összeegyeztethető értékek elismerésének nem most van itt az ideje.
Ritkábban fordul elő az átvett kitüntetések visszaadása!
Visszaadás mint patetikus felhajtás
De azért előfordul, például napjainkban is, lásd Magyarországon a lovagkeresztek visszaadását övező szervezett és patetikus felhajtást, melyet az elkövetők azzal indokolnak, hogy augusztus 20-án egy olyan újságíró is megkapta a kitüntetést, akinek a nézeteivel az elismerés visszaszolgáltatói nem tudnak azonosulni, nem kívánnak vele közösséget vállalni azzal, hogy ugyannak a kitüntetésnek a kedvezményezettei!
Teszik ezt azok is, akik még az előző kormánytól vehették át a lovagkeresztes elismerést, köztük ismert felvidéki személyek is. Az általuk elutasított újságíró az utóbbi időben elsősorban migránstémában jeleskedett olyan értelemben, hogy a nemzet nem eladó és nem lehet rákényszeríteni olyan döntést, amit nem szeretne. Erről szól az országos referendum is, melyben arra fognak választ adni a szavazásra jogosult magyarországi, illetve határon túl élő, magyar állampolgársággal, így szavazó joggal is rendelkező emberek, hogy
„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
A referendum tétje nem csupán a kényszerbetelepítés elutasítása vagy elfogadása, hanem a kormány eddigi politikájának hitelesítése is menekültügyben. Egy sikertelen népszavazás viszont, ami a kérdésre érkező igenek többsége vagy az 50 százalékot nem meghaladó részvételnél következne be – az ellenzék balliberális részének politikai térnyerését, a kormány hitelvesztését eredményezné Magyarországon.
Az elvszerűség látszatának is lehet tehát politikai célzatossága!
Száraz Dénes
Nyitókép: adventuregames.hu
Megosztás:
Címkék: állami kitüntetés Bayer Zsolt európai unió Főoldal kitüntetés Kossuth-díj kvótanépszavazás lovagkereszt magyar állampolgárság Szárazd Dénes szavazati jog
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.