A felvidéki magyar hidegháború végén kiürülnek a lövészárkok is?

Merthogy hidegháború volt és még van is a Felvidéken, az biztos! De lehet, hogy már nemsokára nem lesz, de ez még közel sem biztos, bár igen jó lenne. Egy háborúban előbb-utóbb meghúzzák a demarkációs vonalakat (A demarkációs vonal egy ideiglenes határvonal, általában az egymással hadban álló felek között húzódik).

Felvidéken ezek a demarkációs vonalak sok esetben a hitvesi ágyakon keresztül vezettek, cikkcakkban a kocsmák baráti asztalait választották szét, a stadionok hazai lelátósorai közé is befészkelték magukat, és sógorokat választottak el komáiktól. Hosszú évek óta tartó baráti focimeccsek szakadtak félbe egy-egy pártellenes támadásnak vélt becsúszást követően.

Még a fülemüle madárfüttyén is összevesztek

   

De nem számított ritkaságnak, hogy az egykori jó szomszédoknak nem sikerült megegyezniük a közösen felnevelt malac zsírszalonnájából kisütött töpörtyűkön, vagy a szomszédba átnyúló, még együtt elültetett fáról leszedett meggyszemeken. Mert Péter és Pál már csak a naptárban férnek meg egymás mellett, egyébként még a fülemüle madárfüttyén (Arany János után szabadon) is összevesztek a választások előtt, hogy melyik párt indulóját énekelte az ágról szakadt.

Dúlt, fúlt a Felvidék, egész évben áll(t) a felvidéki magyar bál, és nem csak Libádon!

Csak ámulunk és bámulunk, hogy hova vezetett a felvidéki magyar pluralizmus! A nagy semmibe vezetett, mint a párhuzamos (demarkációs) vonalak Karinthy Frigyes halhatatlan Tanár úr kérem című novelláskötetében, tudják, amikor a rossz tanuló felel. Barátokat és barátnőket választottak szét, nem ritkán barátnőket barátoktól, egymást szerelemtől…Mikor a Hídon átment (és elment) a kedves…(J.A. után szabadon).

Most viszont mintha valami kevésbé bűzlene Felvidéken!

A szándék és elszántság adott

Mintha nyögvenyelősen bár, de kezdetét venné valami! Akkor is, ha legfelső szinten egyelőre csak iszapbirkózással és könyökléssel egybekötött tapogatózás folyik a kedvező pozíció kiharcolásáért, de mégis úgy tűnik, hogy a szándék és elszántság megvan mindkét fél részéről! A magyar irodalmi példázatoknál maradva Kaffka Margit (Petike jár) után szabadon:

Csak lassan, csak lassan, okosan Béci és Dodi fiam!

Mert nem lesz könnyű felszámolni a barikádokat és lövészárkokat, visszazökkeni a régi kerékvágásba, egy akolba terelni a szétszéledő nyájat. De az egy akolnak lehet akár két kiskapuja is, ha azt okosan építik fel bacsáink, úgy, hogy mindenki érezze létrejöttének szükségszerűségét, mint például annak idején az 1998-as összefogásnak.

Kis felvidéki japán-magyar szamuráj-harcosok

De még a legoptimálisabb forgatókönyv megvalósulása esetén sem valószínű, hogy egy-egy vezér-ostorcsapásra kiürülnek majd a lövészárkok, visszavonulót fújnak és hazatakarodnak a kis felvidéki japán-magyar szamuráj-harcosok, vagy legalábbis szófogadóan bekussolnak, merthogy vége a hidegháborúnak!

De az ellenszéllel meg kell küzdeni! Azért vannak választott juhászaink, hogy ezt megtegyék!

Száraz Dénes

Nyitókép: Körkép.sk