A Felvidékről kitelepítettek emléknapján bensőséges találkozóra várta Tata városa a szőgyéni vendégeket, hogy együtt emlékezzenek Tatán élő családtagjaikkal, akiket 70 éve űztek el szülőföldjükről.

 

Az idő haladtával egyre kevesebb azok száma, akik maguk élték át e borzalmat, talán ezért is nem olyan fájó-sírós már a találkozás. Azt azonban jó látni, hogy a rokoni szálakat mintha csak megerősítette volna a széttépettség. Az idei ünnep azért is volt rendhagyó, mert húsz évvel ezelőtt, pontosan ilyentájt köttetett meg a testvértelepülési szerződés is Tata és Szőgyén között.

 

„Mély gyökerei vannak ennek a testvérbarátságnak” – idézte a kezdeteket Jenei Márta, a tatai önkormányzat munkatársa. Az 1947 áprilisában kezdődő kitelepítések során Szőgyénből 135 családot telepítettek át Magyarországra, jelentős részüket Tata környékére. Később közülük sokan beköltöztek Tatára. 1995-ben Szőgyén község önkormányzata megszervezte a kitelepítettek első találkozóját, és a kitelepítettek megkeresésében Tata önkormányzata is közreműködött. 1997-ben pedig hivatalos testvértelepülési kapcsolatot kötött a két település.

 

 hirdetes_810x300  
Vígh Gábor szőgyéni és Michl József tatai polgármesterek. Fotó: Bokor Klára

 

Az egész napos megemlékezés a Szent Kereszt-templomban kezdődött, ahol Havassy Bálint tatai plébános együtt celebrálta a szentmisét Farkas Zsolt szőgyéni esperesplébánossal, majd a Tatai Református Gimnáziumban megható kultúrműsorral folytatódott.  A városháza dísztermében Smídt Róbert szőgyéni fafaragó mutatta be monumentális – 5 x 2 méteres, 800 kilogramm súlyú – Himnusz című táblaképét, elmagyarázva a rajta található szimbólumokat. A délután folyamán az ünneplők a Szőgyéni utcában gyülekeztek az emlékkeresztnél. [stw]

 

Smídt Róbert fafaragó Himnusz c. alkotása előtt. Fotó: Bokor Klára

 

De hogy is lett Tatán Szőgyéni utca és emlékkereszt?

 

A rendszerváltást követően 1992-ben az első tatai szabadon választott önkormányzati képviselőtestület úgy döntött, hogy az Újhegy (ahol sok Szőgyénből kitelepített család él) egyik utcájának a Szőgyéni utca elnevezést adja. 2015-ben emlékkereszt is felállításra került az utcában. A keresztre került korpusznak szívbemarkoló története van.

 

Amikor Méri Ferenc szőgyéni lakos megkapta a fehér lapot, a poggyász közé azt a Krisztus-testet is bepakolta, amit régebben a mezei munka során talált Szőgyén határban. Kitelepítése után Tatán vert gyökeret és a korpusz a padláson porosodott, míg veje fel nem fedezte a míves, 18. századból való szobrot. Tata város önkormányzata kereszt felállítását kezdeményezte, amelyen a korpuszt elhelyezték. E kereszt hű másolata Szőgyénben is megtalálható. Azóta minden évben ennél a keresztnél – a szülőföld egy darabkájánál – emlékeznek a kitelepítettekre.

 

Az emlékkereszt. Fotó: Bokor Klára

 

Az emlékműsor közreműködői voltak Berényi Kornélia és Kovács Kincső Szőgyénből, valamint Petrozsényi Eszter és Nágel Balázs Tatáról. Beszédet tartottak Vígh Gábor szőgyéni és Michl József tatati polgármesterek, Farkas Zsolt szőgyéni esperesplébános pedig imát mondott a szétszakított családokért. Az emlékezők a  9. Vörössipkás zászlóalj felvidéki hagyományőrzőinek díszőrsége mellett koszorúkat helyeztek el a keresztnél.

 

Lapratettek

 

A megemlékezés megkoronázásaként a résztvevők megnézhették a Szőgyéni Televízió dokumentumfilmjét Lapratettek címmel, amely pont az emléknapra készült el.

 

„Jó pár évig készült a film a szőgyéni kitelepítettekről az önkormányzat támogatásával. Ezzel a filmmel szeretnénk fejet hajtani szenvedéseik előtt”

 

– mondta el a film vetítése előtt Vígh Gábor, szőgyéni polgármester.

 

Melecsky Beáta a Szőgyéni Televízió szerkesztője, a film készítője meghatódva mondott köszönetet a riportalanyoknak (akik közül ketten sajnos nem érték meg a bemutatót), kiemelve Jónás Béla – szőgyéni gyökerekkel rendelkező tatai lakos – szervezésben nyújtott megfizethetetlen segítségét.

 

„2014-től forgott a kamera, ezek alatt az évek alatt 15 riportalanyt sikerült megszólítani. Köszönet illeti még Konterman Lászlót a film ötletgazdáját, munkatársamat Bokor Klárát, valamint a régi és jelenlegi önkormányzatokat, akik egy szívvel álltak a film mögé.”

 

– avatta be Bea a közönséget a film részleteibe.

 

Vígh Gábor polgármester és Melecsky Beáta a megrendítő film levetítése után átnyújtották a szereplőknek vagy hozzátartozóiknak a film DVD változatát, akik meghatódva köszönték meg a film elkészültét.

 

Melecsky Beáta a Szőgyéni Televízió szerkesztője. Fotó: Bokor Klára

 

Húsz év fotókon

 

Dián pergett a sok kultúr- és sportrendezvény, ünnepségek sorozata, melyet Ozsgyáni Zuzsanna a tatai önkormányzat nemzetközi kapcsolatokért felelős referense állított össze „Képek Szőgyén és Tata testvérkapcsolatának 20 évéről” címmel.

 

Az est további részében a szőgyéni  Dékány Norbert szavalatát és Metz Alíz a szőgyéni Csongrády Lajos Alapiskola tanulójának énekét hallhattuk. A Vadkerti Imre, Zsapka Attila és Sipos Dávid alkotta trió koncertjét Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnökének köszöntője vezette fel. Végezetül Vígh Gábor szőgyéni polgármester Méri Béla faragott alkotását nyújtotta át ajándékként Michl József tatati polgármesternek.

 

A 85 éves Schäfferné Mangult Terézia, aki maga is átélte a kitelepítést, meghatódva hallgatja a református gimzázium diákjainak műsorát. Fotó: Bokor Klára

 

Emlékezők a Szőgyéni utcában. Fotó: Bokor Klára

 

A szőgyéni küldöttség vezetői: Blahovics Lászlóalpolgármester és Vígh Gábor polgármester leróják kegyeletüket a keresztnél. Fotó: Bokor Klára

 

Bokor Klára

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!