Azt írja az aktuality.sk, hogy Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke és a szlovák parlament alelnöke 2013 novemberében a nemzeti pártok bécsi kongresszusán még egy asztalnál ült a franciaországi elnökválasztáson sikertelen Marine Le Pennel, és azon elmélkedtek közösen, hogyan lehetne létrehozni a különböző európai nemzeti pártokból egy egyesített hazafias európai pártot. Sőt, maga Danko javasolta a kongresszuson, hogy fogadják el a párizsi memorandumot, amely az akkori Danko szerint
„az egyesült európai hazafias párt első dokumentuma lenne”
Andrej Danko látványosan szakított Marine Le Pennel!
Csúnyán kikosarazta a francia asszonyságot, amikor hétfőn az elsők között üdvözölte La Pen vetélytársának, Emmanuel Marcon győzelmét a francia elnökválasztáson. Merthogy az annak idején Danko szerint sármos és vonzó Le Pen csúnya extrémista lett nagy hirtelen a szlovák nemzeti párt elnökének szemében. Danko pedig már nem extrémista! Pedig korábban még Slota alelnökeként a nemzeti pátban igencsak radikális nézeteket képviselt ő is!
[stw]
Érdekes megfigyelni néhány, korábban elkötelezetten nemzeti értékeket valló politikus pálfordulását, nemzetietlenné válási folyamatát abban a pillanatban, amikor pártjuk megerősödni látszik, és még a kormányzási lehetőség sem kizárt. Ilyenkor szoktak fokozatosan kihátrálni a nemzetieskedés mögül, és népfrontosodni, hogy még nagyobb legyen a szavazótáboruk.
Lásd Magyarországon a Jobbikot és annak vezetőjét Vona Gábort, akinek politikai pályafutásában is nagy hirtelen megszakadt egy húr, és már egyáltalán nem a radikalizmusról és az erőről szól. Hol vannak már azok az idők, amikor a magyar pártelnök fekete gárdás egyenruhában lépett be a magyar parlamentbe? Ma már sokkal inkább a megalkuvásról és a vég nélküli pálfordulásokról hangosak a jobbikos alapszervezetek gyűlései.
A báránybőrbe bújt farkas szerepe nemhogy nem válik jövedelmezővé sem Vonának sem Dankonak, hanem – épp ellenkezőleg – teljesen kontraproduktívnak bizonyulhat a jövőben a szerepváltás. Elveszíthetik azt a radikális és erősen nemzeti színezetű szavazótábort, amely mindkettőjüket felfuttatta 10 százalék fölé Szlovákiában és Magyarországon is a parlamenti választásokon.
Illetve fennállhat annak a veszélye is, hogy egy másik, radikálisabb, elvhű párt fogja betölteni a maguk mögött hagyott nemzeti űrt. Lásd Szlovákiában Kotlebáék előretörését, illetve még régebben Ficoék bekeményítését, amikor a Smer nemzeti húrokat pengető politizálással nagyon sok szavazót csábított át a már csak részegeskedő és hőbörgő Slotától valamint a nemzeti párt osztódást előidéző Belousovovától. Magyarországon egyelőre még nincs se helye, se ideje egy új nemzeti pártnak. A kormánypártok képviselik a nemzeti irányvonalat a balliberális ellenzéki pártokkal szemben valamint a tévútra tévedt Jobikkal szemben is.
Könnyen padlóra kerülhetnek a nemzetiek mindkét országban!
Vona Gábor és Andrej Danko egyaránt képtelen következetes maradni magához éppúgy, mint pártjának és legfőképpen szavazótáborának tett ígéreteihez. Mondhatni, hogy politikai haszonlesésből elárultak maguk körül mindenkit. Dankonak Bugár barátsága sem biztos, hogy kifizetődő lesz legközelebb!
Egyébként valószínű, sokat számolgattak mindketten: mit nyerhetnek, és mit veszíthetnek az enyhülésükkel, a nemzeti vonal feladásával. Lehet, hogy elszámolták magukat!
Száraz Dénes
Megosztás:
Címkék: Andrej Danko extrémista Főoldal Jobbik Marine Le Pen pálfordulás politikai haszonlesés radikális szavazótábor Vona Gábor
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.