Robert Fico és a Smer szociális csomagjainak van logikája. Nem csak a kedvezményezettek szempontjából, de a pártéból is. Az egész egyszerű összeadás-kivonáson alapul.
Robert Fico pártja kicsivel több, mint 28 százalékkal nyerte meg a 2016-os választásokat, nem egész 740 ezer voksot kapott. A Kuciak-Kušnírová-gyilkosságot követő belpolitikai válság alatt a felmérések szerint ebből nagyjából 190 ezer szavazót veszített el. Jött a kérdés, hogyan lehetne őket visszahódítani? A válasz a szociáldemokraták szempontjából mindig ugyanaz: szociális csomagokkal – a lakosság terhére támogatunk egy szűkebb réteget, amellyel szemben jóérzésű ember nem emel kifogást, még ha nem is ért vele egyet.
A Smer által minap bejelentett, súlyos egészségkárosodással élők támogatásának emeléséről szóló javaslat pontosan ilyen. Vajon melyikünk tiltakozna az ellen, hogy az egyébként eddig is gyengén támogatott rokkantakat segítsék? Mindannyiunk rokonságában akad sajnos olyan személy, aki megromlott egészsége miatt rá van utalva másokra. A Smer javaslatában az a tragikus, hogy egy meggyilkolt újságíró, zuhanó preferenciák és vérszemet kapó ellenzék kellettek ahhoz, hogy a legnagyobb kormánypártot érdekelje ennek a csoportnak sorsa.
Na, nem az önzetlenség beszél belőlük. Hanem a rideg, számító matematika.
A produktív korban lévő, súlyosan egészségkárosodott személyről gondoskodó személyek száma Szlovákiában nagyjából 35 ezerre tehető. A hozzátartozójukról ugyanígy gondoskodó nyugdíjaskorúak száma nem egész 23 ezer. A személyes asszisztens, vagy inkább személyes gondozónak járó támogatás emelésében további 15 ezer választó szimpátiája szerezhető meg. Közvetlenül ugyan a gondozó és a beteg nyer az intézkedéssel, de kettejük hozzátartozói között biztosan van legalább egy személy, akinek szimpátiájára ezután szintén számíthat majd a Smer.
Ficoék programja tehát nem kevesebb mint 219 ezer potenciális szavazót csábíthat a smeresek térfelére. Meg is van hiánycél, beleszámolva az esetleges statisztikai hibákat is.
A még hű választópolgárokat is illik megtartani, így az országban élő több mint egymillió nyugdíjas „meggyőzésére” ott van a százmilliókba kerülő karácsonyi nyugdíjemelés. A nyugdíjkorhatár befagyasztása is remek téma, hogy a parlamenti képviselővé bukott egykori kormányfő a köztudatban maradjon, és persze ostorozhassa az ellenzéket, amiért az nem ért egyet a dologgal. Pedig először a 2026-ban nyugdíjba menőknek „kedvezne” az intézkedés – már ha „kedvezményt” jelent, hogy a reálnyugdíjak befagyasztása nélkül teszünk ilyen ígéreteket.
És persze, mindehhez elő kell teremteni a pénzt. A minden háztartást egyformán sújtó biztosításokra kivetett adó (szintén smeres agyszülemény) 50 milliót húz ki a zsebünkből évente. Az idegenforgalmi adócsökkentés és karácsonyi nyugdíj megfejelése 200 millióba kerül. És ott van az a félmilliárdos, 50 éves lejáratú kötvénykibocsátást, aminek terheit unokáink is nyögni fogják. Hát igen. Irány: szociáldemokrácia…
Komjáthy Lóránt
Nyitókép: tvnoviny.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
