Az MKP történelmi mélyponton van. Elvileg még hibahatáron belül mozog, ami azt jelenti, hogy nem feltétlenül csökkent támogatottsága a felmérések szerint. Ám egy dolog a felmérés, másik dolog a zsebben kinyíló bicska a párt tétlensége és sokszori bénázása láttán.

 

Államfőválasztásra készül, vagy mifene, ám eddig olyan nevek kerültek terítékre, amelyekről nyilvánvaló, hogy nem értek meg még erre a kihívásra. Vagy valószínűleg ambícióikkal sem egészen vág egybe a felkérés.

 

De hát, boldog-boldogtalan nevét bedobják, mert jól lehet vele „reklámozni” a pártot. A gond az MKP esetében csak az, hogy ahhoz releváns témákkal kellene megszólítani a választót.

 

 hirdetes_300x300  

Újságíróként az ember falramászik az olyan sajtóhírektől vagy facebook-bejegyzésekből, mint az „MKP elnöke itt és itt volt és ezzel és ezzel találkozott”.

 

Csodás. De mondott is valami fontosat? Érintett aktuálpolitikai kérdéseket? Félig elfordulva a mikrofontól kiejtette a száján az autonómia kifejezést? Frászt. Erről nem tudni semmit. Mikor a magyar rádióban, interneten hallani a nyilatkozatát egy-egy magyar vezető politikusnak (főleg az MKP elnökének), anélkül, hogy odafigyelnénk, vissza tudjuk mondani minden mondat első és második szavát. „Úgy hiszem”, „szerintem”, „arra törekszünk”, „az MKP”, „úgy gondoljuk”, „azt tervezzük”, stb.

 

Aztán ebbe belekeverik a régi, jól bevált frázisokat: megmaradás, asszimiláció, meg kell állítani, kisebbség, többség, kevesebbség…

 

Mint a focista, akit a sokadik elvesztett meccs után megkérdeznek az eredmény okairól, és a szerencsétlen igyekszik mondani valamit – mégsem futhat el a kamera elől – és hablatyol pár frázist a nehéz mérkőzésről, arról, hogy nem voltak ott fejben, hogy jobban kell összpontosítani, hogy szerinte nem olyan rossz ez.

 

A valóság meg az, hogy olyan rosszul játszunk, hogy nem látjuk az alagút végét, és úgy néz ki, hogy az egész csapatot felvásárolja a rivális klub. Sebaj, a lényeg, hogy rúghassuk a tököt még pár évig. Aztán majd a pálya széléről osztjuk az észt arról, hogy mit jelent a foci megmaradása, meg a labda asszimilálása.

 

Lényeg a lényeg, hogy nagyon nem látni, mit is akar elérni az MKP az államfőválasztáson, egyáltalán akar-e úgy istenigazából bármit is. Miközben a többiek már nagyban kampányolnak.

 

Mert az államfőválasztás után rögtön itt az EP-választás, melyre máshol Európában már ezerrel készülnek. És egy jó kampány, lendület az EP-voksolás eredményét is segíthetné. De így? Pedig az Európai Parlamenti választásoknak az elmúlt napok eseményei után olyan súlya lesz, amire még nem volt példa Kelet-Közép-Európa történetében.

 

És ami igazán fontos, hogy erre valódi ráhatása van a felvidéki magyarságnak, a szlovákok szavazási hajlandóságából adódóan itt lehetünk meghatározó tényezők. Hamarosan egymást érik tehát a voksolások, ezért is lenne létfontosságú, hogy az MKP vezetése is végre felébredjen.

 

Komjáthy Lóránt

Nyitókép: körkép.sk/kzs

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!