Nyitókép: Passzio.hu
Karácsonyi Omega koncert – Pozsonyban, 2018. december 20.
Én abba a korosztályba tartozok, melynek képviselőivel még „élesben” éltük meg a petróleumlámpa lángjának varázsát.
Az ötvenes évek elején, amikor Nyíren /Lévai járás/, nagyanyáméknál nyaraltam, a falusi esték a petróleumlámpa lángjánál teltek, hiszen a villanyt a helység lakóházaiba csak ötvenhatban „húzták” be.
Nagyanyám, a vacsora után, a tiszta szobában eloltotta a csillárként szolgáló, díszes, cirádés petróleumlámpa erősen fénylő lángját, majd egy másikat, a Szűz Anya, s Jézus keretezett képeivel, korpusszal kiegészített házi oltár mellett lévő, úgynevezett kézi lámpa, vagyis kisebb petróleumlámpa kanócát gyújtotta meg.
Ennek, a helyiség sarkából érkező, meghittséget, melegséget sugárzó, hullámzó fénye olyan izgalmas, különleges, megnyújtott ábrákat rajzolt, vetített a falra, melyek gyermeki képzeletemben lepkeként, ördögként, nagy bajuszú betyárként, vagy szárnyaló angyalként jelentek meg.
Aztán a közös esti ima következett, nagyanyám Szűz Mária oltalmáért fohászkodott, majd nyugovóra tértünk. De előtte, még nagyapám fogta a petróleumlámpát, s körbe nézett a nagyságában is tekintélyes portán, hogy – az ő szavaival élve – minden úgy van-e, ahogyan annak lennie kell.
Himnusszá változott, szívünk himnuszává
Az Omega Petróleumlámpa című dala, de a többi nagyszerű szerzeménye is végig kísérte sokunk serdülő korát, érett fiatalságát, hiszen 1962 szeptemberében alakult a banda.
Ahányszor részt vettem honi földön, vagy az anyaországban Benkő Lászlóék koncertjén, azt tapasztaltam, hogy az emberek könnyes szemmel hallgatták a dalokat, mert – egyszerűen – nekünk szólnak, mert a szívünkig érnek el. Persze ezek a dalok nemcsak a mi szívünket simogatták meg.
Kóbor János a vele készített interjú alkalmával említette, hogy, ahogyan „vénül,” a határ túl oldalán mindig nehezebben tudja könnyek nélkül elénekelni legismertebb dalaikat, legyen az bárhol, a magyarok lakta vidékeken. De nemcsak a mi nyelvterületeinken. Amint mondta, látott ő már koncertjeinken könnyes szemű szerbet, lengyelt, németet, de cseh nemzetiségűeket is, akik a szöveget sem értették, de a szívük, lelkük – bizony – nagyon is értette a feléjük intézett, megzenésített ódát.
„Itt a Szabad Európa rádió”
Valami hasonló, könnyes örömben volt részem akkor, amikor a hetvenes évek elején prágai katonáskodásom idején, éjjel, fülhallgatón keresztül hallgattam Panasonic rövidhullámú táskarádióm társaságában az éjszakai könnyűzenei műsorokat. Legnagyobb meglepetésemre, az egyik cseh rádióban, egy, a Karel Gott által interpretált „Lédikarnevál” után felcsendült a „Petróleumlámpa.”
Persze, ez nem volt a véletlen műve, hiszen 1971-ben, az akkor már befutott Omega tagok, lemezt is feljátszottak cseh stúdiókban, s koncertjük is volt itt. De német adók is hozták a banda dalait, és a baráti társaságom által „Lakszinak” becézett adó (Rádió-Luxemburg) is zsinórban hozta dalaikat.
Nem is beszélve a Szabad Európa magyar adásáról, ahol Cseke László szeretett Omegája, s természetesen, a Mi Omegánk napi terítéken volt.
A gazdag zenei pálya kockában
A teljesség igénye nélkül, hadd idézzem fel néhány pontban azokat a főbb eseményeket, amelyek végig kísérték az Omega ötvenöt évre visszatekintő pályáját.
A Liszt Ferenc-díjas Omega együttes 1962-ben alakult, két zenekar összevonásával. Omega védjegy alatt, az említett év szeptember 23-án léptek fel először a Műegyetem Hess András téri kollégiumában. Az akkori felállás a következő zenészekből állt:
– Benkő László /”Laci”/ – ének, zongora, furulya
– Kóbor János /”Mecky”/ – ének, ritmusgitár
– Kovacsics András /”Öcsi”/ – szólógitár
– Künsztler Tamás /”próféta”/ – dob
– Varsányi István /”Gergely”/ – basszusgitár
A kezdeti évben számos fellépésük volt beat és táncdalfesztiválokon, 1966-ban ismert nyugati slágereket hordozó lemezt adtak ki. Többek között a The Rolling Stones Paint,it Blak feldolgozás hozta meg első külföldi sikerüket. Ennek révén sokan az Omegát a „keleti Rolling Stonesként” emlegetik, ugyanis egy évben alakultak, s mind a két zenekar az egyedüli, ma is aktív, legrégebbi rock bandának számít.
1967-1971 időszakban neves zenészek is gazdagították az Omega repertoárját, ebben az időszakban Presser Gábor/ „Pici”/ – ének, orgona és zongora játékával, zeneszerzői tudásával, ma is játszott, több sikeres dallal, orgona fellépéseivel nagyban hozzájárult a világhírnév felé vezető úton.
1968-ban angliai turnén vettek részt Omegáék, s a menedzsment ajánlására, Omega Red Star From Hungary léptek fel számos helyen, s elkészítették az első albumukat – angol nyelven.
Másodszor is kimentek az Albionba, de a turnét félbe kellett szakítani a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat kifogásai miatt, ugyanis a magyar cég tudta nélkül adták ki első albumukat.
Így Magyarországon elkészült az első könnyűzenei albumuk, mely a Trombitás Frédi, a Rettenetes emberek, Ha én szél lehetnék című dalaikkal robbantak be immár a magyar zenei piacra is.
De nem ez volt legnagyobb „dobásuk,” hiszen 1969-ben elkészült a kislemezük Naplemente címmel, itt futtatták be a Régi csibészek közismert dalukat. Majd jött a második magyar albumuk, az Ezer lépés. Ez a csapat beat korszakának az aranykora. Itt található az – 1958-ban,a boogie-woogie klubban, az örökzöld Petróleumlámpa, a Tízezer lépés, a Tűzvihar, az Udvari bolond kenyere, s az Omega eddigi legnagyobb slágere, A gyöngyhajú lány.
Állandósult a zenekar „rendes” tagjainak a száma
Presser és Laux, valamint Adamis Anna 1971-ben elhagyja a zenekart, a felállás azóta változatlan. Tehát, Benkő, s Kóbor mellé csatlakozott MihályTamás /”Misi”/- basszusgitár, ének, Molnár György /”Elefánt”/ – gitár, s Debreceni Ferenc/”Ciki”/ – dob.
1974-ben megjelent a hattételes Omega 5. A Szvit című kompozíció feljátszásán részt vett a Magyar Állami Hangverseny zenekar is. l995-ben megjelent a Nem tudom a neved című Omega 6 albumuk, a csapat Hard rock korszakának legsikeresebb albuma. Aztán sorra születtek újabb és újabb dalaik, A madár, az Addig élj, A bűvész, Szomorú történet, Hűtlen barátok, Rég várt kedvesem, Addig élj, stb.
A Space rock-korszak legismertebb dalai a Napot hoztam, csillagot, az Éjféli koncert.
Ma is közkedvelt albumuk a Csillagok útján 1978-ban jelent meg, itt találhatóak a címhez hasonló Csillagok útján, Az Égi vándor, a Léna című szerzemények.
Gammapolis albumuk olyan műveket hozott, mint A nyári éjek asszonya, Ezüst eső, stb.
Tehát, szinte már felsorolhatatlan, óriási zenei anyag lehetőséget adott számukra külföli fesztiválokon, turnékon való részvételre.
A fellépések sűrűjétől megviselt tagok /1987-2004/ a leállás, az időszakos működés pályájára léptek, de rangosabb fellépéseken – Népstadion koncert /1999/ – ismét részt vettek.
2006-tól az EurOmega turnét is megszervezték, amely meghívásos fellépés sorozat volt, így a következő évek hosszú során számos alkalommal vettek rész koncertjeikkel a Kárpát-medencében, többek között a Felvidék nagyobb városaiban is.
De fesztiválokon is részt vettek, például az alsóőrsi motoros találkozón, a Soproni Volt fesztiválon, a lengyelországi Slupskban a Rock Legensen, Dunaszerdahelyen a Dunafesten.
Pozsony ismét megőrült az Omegáért
Természetesen, nem először szerepel Pozsonyban az Omega. Az ismétlődő érdeklődést az bizonyítja leginkább, hogy most is teltház, s valóban fegyelmezett, többségükben középkorú, vagy idősebb magyar-szlovák Omega rajongók előtt szerepelt a csapat a Nemzeti Tenisz Központban /NTC/, de szép számban voltak jelen a fiatalok is.
A műsor elő zenekaraként a Wasted Strings, öttagú zsolnai női rock együttes lépett fel, akik kőkemény rock-kal hozták nagyszerű formájukat. Itt, élőben hallhattuk a Take it all legismertebb dalukat is, mely sikeres filmzeneként is szolgál. Ők, öten konferálták fel az Omegát, fergeteges gitárjáték, s dobszóló közepette.
Amint ezt Kóbor János, a záró számok alkalmával bekonferálta, az Omega 55 – Volt egyszer egy vadkelet, című szcenárium változatát, több ismeretlenebb, ám zenei szempontból a legigényesebb zenei produkciójukat hozták el. A legismertebb dalaik amolyan jól időzített „fénygránátként” ott szerepeltek a műsorban. Például a Léna című dalukhoz, a hóban rendszerint fukar Pozsony-Óváros is hozta magát, ugyanis az előadás idejére már néhány centis hólepel borította a metropolist.
Az Omega-rajongó közönség nagyon is figyelte a káprázatos fényeffektusok kíséretében a már nem sokat szerepeltetett dalok szövegrészeit is. Ahol Mecky /Kóbor János/ nagyon is meggyőzően a tömegbe harsogta egyik számuk refrénjét:
– „A gazembernek mindent szabad …” Valóban, hiszen a némaságnak ez a hozadéka a „mindent szabad” demokráciánkban, hiszen „szakajtónyi” bőségben tapasztalhattuk ezt az elmúlt közel harminc évben is mind a politika, mind a társadalmi élet területén.
Mindenki Omegája
Számos szlovák zenész arcra is felfigyeltem a nézők soraiban, olyanokra is, akik valahol a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején kezdték el karrierjüket. Vagyis akkor, amikor az Omega már nemcsak szűkebb-tágabb életterünkben, de külföldön is sikereket aratott.
A magyarul nem értő Omega rajongóknak – a gazdag színpadi effektusok mellett – az anyaországi banda tartalékolt egy bonbont, hiszen – amint ezt a műsor végén Mecky bekonferálta, „csehszlovák” nyelven előadják régi cseh zenész barátjuk, Petr Janda, az Olympic frontemberének egyik ismert dalát. A két együttes tagjainak barátsága 1971-ben, az Omega ottani szereplése alkalmával indult.
Tehát, számomra is most vált igazán érthetővé az, hogy amikor prágai ottlétem alkalmával, 1973-ban, a Vencel tér akkori, Korona gyorsétterme közelében található, utcai lemezbörzén a gyűjtők részéről a Jesus Christ Superstar című, a komcsiban csakis „kéz alatt” megvásárolható lemez mellett, miért is voltak legkeresettebbek az Omega és az Olympic hanghordozói.
Záróakkordként, a banda kétszeri, „állva” visszatapsolása alkalmával jött a csoda, a – Petróleumlámpa.
Ugyanis ilyenkor, mindannyiunk által várt advent idején, a Hit, Remény, Öröm, Szeretet gyertyafényeinél érzékeljük a leginkább, hogy számunkra miért is örömkeltő, miért is a szívünk csücske, a Petróleumlámpa reményt sugárzó lángja.
Kalita Gábor
Megosztás:
Címkék: Benkő László Főoldal Ha én szél lehetnék Kóbor János Omega Petróleumlámpa Presser Gábor Trombitás Frédi
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Pelle István
2018. dec. 26. 19:51A szerző több helyen pontatlan.
Pelle István
2018. dec. 26. 20:24Kicsit részletesebben: 1. A második album címe helyese: 10 000 lépés. 2. Mihály Tamás és Molnár György nem Presserék távozása után, hanem 1967-ben csatlakozott az Omegához. Olyannyira, hogy Pressert Mihály Tamás hozta az Omega közelébe. Előbb csak kisegítőként játszott, majd 1968-ban lett rendes tag. 1971-ben Laux Józseffel és Adamis Annával kiváltak a bandából, és lettek az LGT alapítói Frenreisz Károllyal és Bartha Tamással együtt. Helyükre egy zenész, Debreczeni Ferenc dobos és Sőlyi Péter szövegíró érkezett. 3. A Szvit c. egybefüggő kompozíció az együttes 5. albumán 1973-ban jelent meg, nem 1974-ben. 4. A Nem tudom a neved c. 6. albumot 1975-ben adták ki, nem 1995-ben. 5. A Szomorú történet, Hűtlen barátok, Régvárt kedvesem, A madár c. számok nem a 6. album után, hanem sokkal korábban íródtak: a Szomorú történet 1971-ben kislemezen jelent meg. a Hűtlen barátok és a Régvárt kedvesem a 4. LP, az Élő Omega slágerei. A madár pedig a már említett 5. album egyik sikerszáma. 6. Az Omega leállása 7 évig tartott (1987-1994). 1994-ben volt a visszatérés a szó szerint viharos Népstadion koncerttel. Felléptek itt még 1999-ben, 2001-ben (az Illéssel és a Metróval)és 2004-ben. közben kiadtak két új albumot: Trans and Dance (1995), Egy életre szól (1998). 7. A zenekar már nem játszik változatlan összeállításban: 2013-tól Mihály Tamás nem zenél az Omegában. Viszont az 1994-es visszatérés óta jelentős számban alkalmaznak vendégzenészeket. Üdvözlettel.
Pelle István
2018. dec. 26. 20:25helyesen: Sülyi Péter
A kommenteket lezártuk.