Miután megtekintettem Késmárk gyönyörű városát, első kirándulásomat a Bélai havasok hegyi településeire, Tatranská Javorina (magyar elnevezése valószínűleg Jávorkert) és Zár (Ždiar) községekbe terveztem.

 

Természetesen autóbusszal indultam Tátralomnicon át, a lengyelországi Zakopane-ba tartó gyorsjárattal, és egy körutat téve Szepesbéla (Spišská Belá) érintésével tértem vissza késmárki szállásomra.

 

T. Javorina a Bélai havasok lábainál, a Javorinka patak mellett elterülő hegyi falucska, közvetlenül a lengyel határon. Innen egy 5 kilométeres túrát terveztem visszafelé, Zár község irányába, Zúgó (Podspády) településig, ahol Kristian Hohenlohe herceg 19. századi vadászkastélyát tűztem ki célpontul. A herceg annak idején zergevadászatra járt fel erre a területre.

 

 hirdetes_810x300  
Zár határában.
Zár község
Zár község

 

Ez a túra sajnos nem jött össze, mert a hegyi falucskában nagy zivatar fogadott, így esőköpenybe bújva csupán egy körsétát tettem a településen. A helyi temető mellett a tájegység építészetének megfelelő gyönyörű fatemplomocskát leltem, melyet Szent Anna tiszteletére építetett az említett Hohenlohe herceg. (Szt. Anna az erdészeti munkák védőszentje.)

 

Szent Anna római katolikus fatemplom – T. Javorina

 

A templom mellőli dombról a Bélai havasok a szitáló eső ellenére is fenséges képpel gyönyörködtettek. Miután megpróbáltam néhány fotót készíteni, nem volt más választásom, minthogy a következő autóbusszal visszaforduljak Zár község irányába.

 

Alig indultam útnak, bő tíz perc elteltével alábbhagyott a zivatar, de nem bántam semmit, hiszen a hegyekből felszálló vízpára fehér fellegeinek csodálatos képe mindenért kárpótolt.

 

Eső utáni látkép – Zár felé, az autóbuszból

 

Zár községbe érve ámulatom csak fokozódott a festői szépségtől. A falu széles, füves dombhátakra épült, tág teret adva a tekintetnek, ám picit távolabbról a Bélai havasok fehérlőn csillogó csúcsai koronázzák a völgyet.

 

E gorálok lakta szórványtelepülés 5 km hosszúságban húzódik a hegyek között, tehát végigsétálni rajta számomra éppen megfelelő túrának bizonyult. 🙂 A községben a szép táj mellett e népcsoport építészete is figyelemre méltó, gyönyörű színes kis faházaikkal, melyek egyetlen vasszög, vagy csavar felhasználása nélkül készültek.

 

 

A gorálok (góra = hegy) a lengyel – szlovák határon élő szláv népcsoport, akik a mai napig őrzik népviseleteiket, népszokásaikat, és mint a példa mutatja, épített örökségüket is.

 

Éppen delet harangoztak, amikor a Szűz Mária tiszteletére szentelt 19. századi katolikus templom ajtajába értem. Betérve e csodaszép templomba elmondtam egy hálaadó imát, és miután kissé meg is pihentem, idejét éreztem egy jó vendéglőt keresni.

 

Szűz Mária tiszteletére épült róm.kat. templom – Zár

 

A templom belseje a Mária oltárképpel

 

A Penzión Ždiar – Goralská Karčma nevű fogadóba tértem be, melyet bárkinek bátran ajánlok. Kellemes környezet, kedves kiszolgálás, kiváló étel, tiszta, tágas toalett. Remélem, ide még valamikor visszatérek …:)

 

Ezután utamat már lefelé folytattam, a falu túlsó végére, a Biela (Fehér) patak folyásának irányába, ahonnan a visszatérést Szepesbéla felé ismét autóbusszal terveztem. A Biela patak, vagy inkább folyócska a Tátrai és a Poprádi katlanon átvágtatva a Poprád folyóba ömlik.

 

Szeretném itt hangsúlyozni, hogy néhány magyar nyelvű útirajzban Béla patak-ként emlegetik, de az egy másik folyócska (Belá) amely a Vág folyóba ömlik. Tehát nem minden Biela Béla. (Biela = fehér, mely elnevezést e hegyi patakok fehéren habzó vizükről kapják.) Létezik még a lengyel-szlovák határvidéken Biela voda (Fehér víz), amely a Dunajec-be torkollik, továbbá Kežmarská biela voda ( Késmárki fehér víz) amely szintén a Poprád folyóba ömlik … Ezt csupán azért jegyeztem meg, nehogy véletlenül elkeveredjünk a hegyekben…  🙂

 

Szepesbélán az autóbuszból kitekintve egy nagyon jó kerékpár-kölcsönzőt fedeztem fel, közvetlenül a bicikliút kezdetén. Aki még nem látta a Barlangliget-i (Tatranská kotlina) csepkőbarlangot, (Belianská jaskyňa – Bélai barlang) érdemes megállni, és ellátogatni ide. A barlang autóbusszal Tátralomnicról is könnyen megközelíthető.

 

Ez a napom nagyon tartalmasnak és gyönyörűnek bizonyult, jól eső érzéssel tértem hát nyugovóra a kollégiumi szobán.

 

Folytatjuk.

 

Buday Mária

A képek a szerző felvételei

Nyitókép: Eredeti színes gerendaházacska

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!