Előző képriportomban a Bélai havasok csodáit mutattam be. A második részben Dunajeci tutajozásra invitálom az olvasót.

 

A következő napon a Dunajec folyó partján, a Pieninek lábainál Vöröskolostor településének (Červeny Kláštor) a meghódítása várt rám.

 

Vöröskolostor

 

A kirándulást szintén körútként terveztem, Késmárkról indulva vonattal Ólubló-ig (Stará Ľubovňa), ahonnét autóbusszal folytattam utamat Vöröskolostor helységbe. Igaz, így egy kis kerülővel érkeztem, de a rászánt idő szép panorámával kárpótolt, előbb a Szepesi Magúra nyugodt lankáival, majd pedig a Pieninek csodálatos, fehér mészkő-szirtjeivel..

 hirdetes_810x300  

 

A Szepesi Magúra lankái

 

A település elnevezése az itt található vörös tetejű kolostor épületéhéhez kapcsolódik, mely előbb a karthausi rend, majd jóval később a kamalduli szerzetesek tulajdona volt.  Ez utóbbiak között akadt egy nagyon híres, sokféle tehetséggel megáldott szerzetes, Ciprián fráter, aki állítólag a világ első siklórepülését hajtotta végre saját készítésű szerkezetével. A Dunajec folyó túloldalán lévő Korona hegyéről a folyó felett átrepülve, állítólag visszaszállt a kolostor udvarára.

 

Ciprián fráter szobra

 

Maga a település csodaszép környezetben fekszik a szlovák-lengyel határon ( Trianon előtt a magyar-lengyel határon), a Pieninek mészkő-birodalmának vonulata mellett, a kanyargós, fehér sziklák között áttörő Dunajec folyó partján. Ezt a vidéket is a népművészetüket máig őrző gorálok népesítették be, színes népviseletük, festett gerenda házacskáik a turisták tömegeit csábítják ide.

 

Dunajec folyó -vadkacsák és vadvízi tutajosok

 

Mindezek mellett a környék legnagyobb vonzerejét a Dunajec-i tutajozás biztosítja, mely a folyó vadvizein ereszkedve páratlan élményt nyújt a kalandkeresőknek. Óriási az érdeklődés, a településen olyan sűrűn vonulnak az emberek, mint Pest utcáin. Aki e kirándulást csendes pihenéssel szeretné összekötni, jobb, ha a főszezon után érkezik…A vadvízi tutajozás a fehér csúcsos sziklák és zöldellő fenyőerdők között így is, úgy is páratlan élményt jelent.

 

A folyó kanyarulatában

 

A tutaj általában öt részből álló, kötéllel egymáshoz rögzített csónakocska, melynek minden része egyetlen fatörzsből van kivájva. Régen e vízi járművet a fa szállítására használták, napjainkban inkább az idegenforgalom céljait szolgálja.

 

A falu központjában szép hidacska ível át a Dunajec fölött a lengyelországi Sromowce-be, ahol mindjárt a híd lábánál IV. Béla királyunk leánya, Szent Kinga lengyel királyné képe köszönti a látogatót. Jó érzés egy pillanatra megállni a magyar honból idekerült szentéletű fiatal királyné képmása előtt…

 

Sromowce – Szent Kinga lábainál

 

A városkából nagyon szép túraútvonal vezet föl a csodálatos Három korona hegyére, de ezt alaposan megfontolva inkább halasztottam 🙂

 

A Három korona hegye.

 

Indult a késődélutáni autóbuszom, most Szepes-Ófalun át (Spišská Stará Ves) egyenesen Késmárkra, átszállni sem kellett. Az öreg autóbusz, egyszerű helyközi járat, bő 20 perc múlva vad szerpentines tájra ért, kétségbeesetten rázkódott minden részében, szinte szétesett. Tulajdonképpen ez mutatta meg az idegenforgalom háta mögé eső térségeink valós arculatát… Fellélegeztem, amikor lejjebb értünk, mert valószínűleg én voltam kétségbeesett, és nem az autóbusz… 🙂

 

Turisták a folyóparton

 

Tutajoslegény

 

Tutajozók

 

Aztán előtűntek a Szepesi Magúra szelíd lankái, és kis idő múlva megérkezem. Szép, tartalmas napot hagytam hátra, kell a pihenés, hiszen a következő három napban még újabb kihívások várnak.

 

Buday Mária

A cikkben szereplő képek a szerző felvételei

 

A Bélai havasok csodái – Képriport

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!