Nyitókép: SITA

 

Egy hónap leforgása alatt a globális fertőzések több mint negyedéért lett felelős a koronavírus új variánsa, a JN.1. Mutatjuk, mi mindent érdemes tudni róla.

 

Figyelmeztetést adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírus egy gyorsan terjedő változata miatt. A JN.1 néven említett variáns a szervezet szerint november elején még a globális fertőzések csupán 3 százalékát tette ki, egy hónappal később viszont már a 27,1 százalékáért volt felelős. A szakemberek szerint a JN.1 megjelenése az esetszámok növekedéséhez vezethet, különösen azokban az országokban, ahol épp tél van.

 

Az alábbiakban a HVG összefoglalta, mi mindent érdemes tudni az új variánsról.

 

Mi az a JN.1?

 

Augusztusban jelentettek először a JN.1-ként azonosított fertőzést. A vírusvariáns a BA.2.86 változatából fejlődött ki, amely az omikron leszármazottja. Ez az, amelyre sokan emlékezhetnek, 2022 elején terjedt a világon. A BA.2.86 ugyan nem fertőzött ennyire széles körben, a szakértők azonban mégis aggódva figyelték, ugyanis több tucat mutációt hordozott a tüskefehérjén. A JN.1 nagyon hasonló ehhez, és egy további tüskefehérje-mutációval rendelkezik.

 

Ez azért aggasztó, mert a tüskefehérje kulcsként működik a sejtbe való bejutáshoz, a vakcinák pedig arra edzik a szervezetet, hogy megerősítsék ezeket a zárakat. Ha azonban a tüskefehérje átalakul, nehezebben ismerik fel az antitestek, így a küzdelmet is nehezebben veszik fel ellene. Ugyanakkor az immunrendszer más részei továbbra is képesek felvenni a harcot a fertőzéssel, és tenni arról, hogy kevésbé legyen súlyos a lefolyása.

 

A szakemberek szerint azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy a JN.1 miatt emelkedik-e majd a kórházi kezelések száma.

 

Mik a tünetek?

 

Egyelőre nincs arra vonatkozó feljegyzés, hogy a tünetek jelentősen eltérnének a korábbi variánsoknál tapasztalható tünetektől, és arról sem, hogy ezek súlyosabbak lennének.

 

Az amerikai betegségmegelőző központ (CDC) szerint a JN.1 fertőzésnél az alábbi tünetekkel lehet számolni:

 

  • láz,
  • hidegrázás,
  • köhögés,
  • légszomj,
  • légzési nehézség,
  • fáradtság,
  • izomfájdalmak,
  • fejfájás,
  • íz- és szaglásvesztés,
  • torokfájás,
  • orrfolyás,
  • hányinger,
  • hányás és
  • hasmenés.

Védenek a vakcinák?

 

A CDC szakemberei szerint érdemes felvenni egy emlékeztető oltást, hogy nagyobb védelme legyen a szervezetnek a JN.1 ellen. A meglévő tesztek, vakcinák és kezelések a JN.1 variáns ellen is hatékonyak lehetnek.

 

Hol terjed a JN.1?

 

A variánsról eddig 41 országból érkezett jelentés. A WHO szerint Franciaországban, az Egyesült Államokban, Szingapúrban, Kanadában, Nagy-Britanniában és Svédországban fordul elő a legtöbb eset.

 

A szakértők jelenleg azt figyelik, a JN.1 súlyosbítja-e a szezonális Covid-hullámot. Katelyn Jetelina amerikai epidemiológus szerint a fertőzés terjedését segíti, hogy az ünnepek alatt rengeteg ember fog elutazni, és találkozni a rokonaival, barátaival, ismerőseivel.

 

A fertőzés terjedését segíthet lassítani, ha maszkot húzunk, felvesszük a védőoltást, teszteljük magunkat az idős hozzátartozók látogatása előtt és gyakran szellőztetünk.

 

HVG

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!