Nyitókép: SITA
Miután vasárnap a választások első fordulójában újabb megsemmisítő vereséget szenvedett a szélsőjobboldaltól, Macron elnök centrista pártjának jövője forog kockán. Sőt egyes szakértők még azt is megkérdőjelezik, hogy a pártja fennmaradhat-e egyáltalán.
Több francia városban az utcára vonult a baloldal a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) fölényes győzelme után az előrehozott parlamenti választások első fordulójában.
Párizsban ezrek sereglettek a Place de la République-ra, „Pace” feliratú szivárványzászlókat lengettek, néhányan felmásztak az emlékműre és pirotechnikai eszközöket is gyújtottak. Az egyik plakáton az állt: „Nem engedjük át át Franciaországot a fasisztáknak”.
Nantes-ban több tucat, részben elmaszkírozott szélsőbaloldali tüntetett a jobboldali radikálisok választási győzelme ellen. „Amit nem kapunk meg a választásokon, azt az utcán kapjuk meg” – állt a transzparensükön. A demonstráció feloszlatása után az úgynevezett autonóm csoportok petárdákkal támadtak a rendőrökre, akik könnygázzal válaszoltak.
Macron megsemmisítő veresége
Emmanuel Macron francia elnök – aki június 9-re írta ki az előrehozott választásokat, miután pártja vereséget szenvedett az európai választásokon – centrista koalíciója vasárnap újabb megalázó vereséget szenvedett.
Szövetsége a szavazatok 20,7 százalékával a harmadik helyen végzett, míg a szélsőbaloldali LFI-t és a kommunistákat is magában foglaló baloldali pártszövetség, az Új Népfront 28,1 százalékot szerzett.
Marine Le Pen radikális jobboldali Nemzeti Tömörülése 33,5%-ot szerzett, csaknem megduplázva eredményét a legutóbbi, 2022-es parlamenti választásokhoz képest. A vasárnap esti előrejelzések szerint pártja a második forduló után akár abszolút többséget szerezhet.
Az, hogy az egyes tömbök végül hány képviselői helyet kapnak a parlamentben, csak a július 7-i, második fordulóban dől el.
Az RN korábbi pártelnöke első beszédében üdvözölte az első forduló eredményét. Macron elnök blokkja „gyakorlatilag megsemmisült” – mondta Marine Le Pen vasárnap este. A franciák „megmutatták akaratukat, hogy Macron hét évnyi lenéző és maró hatalomgyakorlása után változtassanak” – mondta Le Pen, felszólítva a franciákat, hogy a második fordulóban adjanak „abszolút többséget” pártjának.
Jordan Bardella, a párt 28 éves, népszerű vezetője pedig bejelentette:
„Ha a választók jövő vasárnap abszolút többséget adnak nekünk az ország újjáépítéséhez, akkor az összes francia miniszterelnöke akarok lenni.”
Gabriel Attal miniszterelnök vasárnap késő este bejelentette, a második fordulóban mintegy 60 jelöltjüket visszaléptetik, hogy ezzel elejét vegyék a jobboldali populista jelöltek győzelmének.
„A célunk világos: az, hogy megakadályozzuk, hogy az RN abszolút többséget szerezzen a második fordulóban, uralja a nemzetgyűlést és katasztrofális tervével irányítsa az országot”
– mondta Attal Párizsban, elismerve, hogy „a szélsőjobboldal most a hatalom küszöbén áll”. Ugyanakkor közölte, hogy Jean-Luc Melenchon pártja, a szélsőséges Engedetlen Franciaország (LFI) sem hiteles választás.
Mi lesz a centrummal?
Amikor Macron elnök előrehozott választásokat írt ki, „a lényeges tisztázás idejét” ígérte. De három hét kapkodó és zavaros kampány után az eredmények azt mutatják, hogy az elnök hazardírozása kudarcot vallott.
„Az, hogy pártja a harmadik helyet szerezte meg az általa provokált választáson, súlyos vereség”
– mondta Emmanuel Rivière politikai és közvélemény-kutatási szakértő.
Írásos nyilatkozatában Macron nem ismerte el pártja vereségét, ehelyett „széleskörű, egyértelműen demokratikus és republikánus összefogásra szólított fel a második fordulóra”. Az elnök és szövetségesei arra szólították fel támogatóikat, hogy a július 7-re tervezett törvényhozási választások következő fordulójában akadályozzák meg a szélsőjobboldal hatalomra jutását.
François-Xavier Millet politikai szakértő, az Antillák Egyetem professzora szerint a vasárnapi szavazás sok szempontból tiltakozás volt az ellen, ahogy az elnök a kulcsfontosságú belpolitikai kérdéseket kezelte. Az Euronewsnak azt mondta: „rövid távon nincs remény az elnöki párt számára”.
Hosszú távon azonban Millet úgy véli, Macron még akkor is megmentheti, ami a pártjából megmaradt, ha a Nemzeti Tömörülés abszolút többséget szerez: „Ha a szélsőjobboldal kerül kormányra, Macron hosszú távon megpróbálhatna visszaszerezni valamiféle politikai legitimitást azzal, hogy az alkotmány kezesének mutatja magát, aki megpróbálja megvédeni a franciákat a szélsőjobboldal egyes döntéseitől”.
Megtagadott elnöki képmás
A második fordulóra kedd 18 óráig kell jelentkezniük azoknak a jelölteknek, akik a regisztrált választók szavazatainak legalább 12,5 százalékát megszerezték. Emmanuel Rivière szerint a centrista szövetség jövője veszélyben van, mivel az előrehozott választások után megváltozik a politikai tájkép.
„Macron lehetséges utódai megpróbálnak majd valami újat építeni”
– magyarázta a közvélemény-kutatási szakértő az Euronewsnak, utalva Macron korábbi miniszterelnökére, Edouard Philippe-re, aki a Horizontok jobbközép pártot vezeti.
Philippe éppen a múlt héten vádolta meg Macront azzal, hogy „megölte az elnöki többséget”, és az elnöki táborból több politikus is csalódottságának és csalódottságának adott hangot a nemzetgyűlés feloszlatásáról szóló döntése miatt. A centrista szövetség színeiben induló jelöltek közül sokan még azt is megtagadták, hogy Macron arcát feltüntessék választási plakátjaikon, attól tartva, hogy a képmása ronthatja a megválasztási esélyeiket.
A 28 éves Annabelle, aki Párizsban él, hasonlóan vélekedik. Ő Macronra szavazott vasárnap.
„Szerintem sok franciának okozott csalódást, és senki sem bízhat benne többé”.
Megosztás:
Címkék: emmanuel macron francia parlamenti választás 2024 francia politika Franciaország Marine Le Pen szélsőjobb
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
