Egy ideje már beszélnek arról, hogy sokaknak jóval nehezebb lesz januártól hitelhez jutniuk. Főleg, ha jelzálog mellé szeretnének felvenni valamilyen fogyasztási hitelt vagy lízingelni egy autót.

 

Az Szlovák Nemzeti Bank szigorítja a kedvezően elbírált hitelkérelemben szereplő „megfelelő nagyságú bevételek” alsó határát. Erre szerinte azért van szükség, hogy csökkentsék a szlovák polgárok eladósodottságát, ami uniós viszonylatban Szlovákiában a legmagasabb, miközben a megtakarításaink az egyik legkisebbek.

 

Ráadásul a fogyasztási hitelek 8,7 százaléka sosem kerül visszafizetésre (2017 májusi adat). Az NBS ezért olyan formulát állított össze, amellyel a további eladósodottságot szeretné megakadályozni. a szigorítás a bankokra és a lízingtársaságokra is vonatkozik.

 

 hirdetes_810x300  

Konkrét példán bemutatva…

 

Ennek a képletnek az egyik eleme a kötelező tartalék. Vagyis, csak azok kaphatnak fogyasztási hitelt, akiknél a kérvényezett hitel nagysága nem nagyobb annál, mint amit a biztosításra, a többi hitelre költ (plusz a létminimum és a tartalék – lásd lejjebb).

 

A bevétel nagyságát az utolsó három hónap átlagából határozzák meg. A bankok kivételezhetnek is, mondjuk olyan hölgyekkel, akik csak nemrég kerültek vissza a munkaerőpiacra, mert korábban anyaságin voltak. Ilyen esetben megelégedhetnek az utolsó egy-két hónappal. A vállalkozók pedig kérhetik, hogy ne csak a legutóbbi időszakot vizsgálja bank, hanem mondjuk egy egész évet.

 

Hogy az adott hiteligénylő megfelelő bevételekkel rendelkezik-e, azt több tényező befolyásolja. Egy egyszerű példán bemutatjuk, mit kell figyelembe venni.

 

Egy kétgyermekes négytagú családban (apa, anya, gyerekek) a szülők együtt nettó 1200 eurót keresnek. Jelzálogkölcsönnel rendelkeznek 1,8 százalékos kamattal harminc évre. A számítás a következőképp néz ki:

 

Az 1200 euró tiszta havi bevételből le kell vonni a létminimumot, ami két gyermekre és a két szülőre összesen 520,76 euró. Így marad 679,24 euró. Ebből le kell venni a 20 százalékos kötelező tartalékot (2017 júliusáig csak 15 százalék). Marad 543,39 euró. Ezután a bank átszámolja a jelzálog törlesztőrészleteit a magasabb kamatteherrel, aminek levonása után havi 77,43 euró marad a családnál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bank szempontjából bevételeik meghaladják a kiadásaikat, kaphatnak fogyasztási hitelt, de annak havi törlesztőrészlete nem haladhatja meg a 77,43 eurót.

 

Egy másik példát is érdemes megnézni.

 

Az egyedülálló felnőtt, akinek nincs gyermeke, 900 eurós havi nettó keresettel rendelkezik. Havi 250 euró jelzálogkölcsönt fizet, emellett más hitele, lízingje vagy hitelkártyája nincs. A bank a 900 euró nettó fizetéséből levonja a létminimumot (199,48 euró), majd a 20 százalékos tartalékot, marad tehát 560 euró. Ebből még levonásra kerül a jelzálogkölcsön megemelt törlesztőrészlete, amit úgy számolnak ki, hogy az eredeti kamatlábra dobnak két százalékpontot (pesszimista forgatókönyv gyanánt). Az egyszerűség kedvéért az új törlesztőrészlet legyen 300 euró. Végeredményben tehát hősünknek marad 260 eurója újabb kölcsön felvételére.

 

A bankok egyelőre nem kommentálják a szigorítást, állításuk szerint még csak elemzik az új körülményeket. Egyedül a Prima banka jelentette ki nyíltan, hogy ezzel valószínűleg sokan nehezebben jutnak majd fogyasztási hitelhez, vagy lízinghez.

 

SME.sk

Nyitókép: domovina.je

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!