Nyitókép forrása: canva.com

 

A bankoknak több kötelezettsége lesz nem fizető ügyfeleik felé, amelyeket még azelőtt teljesíteniük kell, hogy árverésre küldenék az ügyfél ingatlanját. Ez a lényege annak a törvényjavaslatnak, amellyel az Ódor-kormány kezelni akarja a válság miatt megugró lakossági hiteltörlesztési terheket.

 

Na nem azért, mert a választások előtt emelkedő törlesztőrészletek kampánytémává nőtték volna ki magukat. A kormány a Szlovák Nemzeti Bankkal (NBS) és a Szlovák Bankszövetséggel (SBA) együtt úgy véli, hogy a lakosság elviseli a kamatterhek emelkedését. A javaslat valójában csak az európai irányelvekhez való igazodást segíti elő. Az uniós intézkedés célja, hogy a bankok könnyebben viseljék, ha tömegével dőlnek be lakáshiteleik.

 

Már ez az utóbbi is jelzi, milyen súlyos problémára számít lakáshitelek tekintetében az EU is, amely az infláció elleni harc jegyében emelte meg az irányadó kamatlábakat meredek tempóban, ami azonban felhúzta a hitelek kamatterheit is. Magát az inflációt pedig az energiaválság és a háborúra adott szankciós válaszok indukálták – így jutottunk a jelenlegi helyzetbe.

 

Az új törvény, amely már tárcaközi egyeztetésen van, előírja a szlovák bankoknak, hogy a fizetésképtelen ügyfél esetében tegyenek megengedő lépéseket. Itt elsősorban a fizetési feltételek átdolgozásáról van szó, amit még a hitelhez kapcsolódó ingatlan elárverezési folyamata előtt meg kell tenniük.

 

A gyakorlat elvileg úgy néz ki, hogy még mielőtt kilakoltatnák a nem fizető ügyfelet az ingatlanból, a bank több megoldást is köteles felkínálni az ügyfélnek, akár teljes vagy részleges refinanszírozást, illetve az aktuális hitel feltételeinek átszabását.

 

Sőt, a törvénytervezet a hiteltörlesztés kamatmentes felfüggesztését is javasolja. Vagyis míg ma a törlesztőrészletek haladékánál a kamatot az ügyfélnek a felfüggesztés ideje alatt is fizetnie kell, addig a tervezet lehetővé tenné a kamatmentes halasztást. Persze van egy hátulütője: bár az ügyfél akár hónapokon keresztül mentesül mindenfajta fizetési kötelezettség alól, a csúsztatott kamatterhet később ráterhelik, vagyis az elhalasztott kamatokkal megemelik a kamatterhek összegét.

 

Az EU egyébként azért szorgalmaz irányelvében nagyobb mozgásteret a hitelesek felé, mert attól tart, hogy a koronavírus után, majd az energiaválságot követően fizetésképtelenné váló európai lakosok tömegesen nem tudják visszafizetni hiteleiket, ami veszélybe sodorná a nagy európai pénzpiaci alapokat.

 

Csakhogy nem csak a hitelesek nyerhetnek az intézkedéssel. Az uniós irányelv alkalmazása lehetővé tenné, hogy a rossz hiteleket a bankok harmadik feleknek eladják, a „hatékony, versenyképes és átlátható másodlagos piacokon”. Ez azt jelentené, hogy az ügyfél hitelét átvenné egy másik intézmény vagy cég, amely megpróbálhatja behajtani tőle a kifizetetlen hiteltörlesztőket.  A törvénytervezet szerint nem behajtócégekről lenne szó, hanem egy új vállalattípus jönne létre, amelynek nem lenne szüksége külön engedélyre a Szlovák Nemzeti Banktól.

 

A „másodlagos piac” kifejezéssel korábban már találkozhattak az olvasók. A másodlagos vagy subprime piac rendszerint nagyobb kockázatú hitelekből (bóvlikból), jelzálogkölcsönökből áll. Az Egyesült Államokban a 2000-es évek első felében nagy fejlődésnek indult ez az ágazat, 2006-ra már 640 milliárdos forgalmat generált. Aztán jött 2008, és az amerikai kamatemelések következtében kialakult fizetésképtelenség kipukkasztotta a lufit, az amerikai ingatlanválságból bankválság, pénzügyi válság, majd világválság lett, amelynek európai kifutása volt a 2011-es európai hitelválság. Ez persze még nem jelenti a történelem megismétlődését, de érdemes lesz figyelni, hogy az EU pontosan milyen lépéseket fog tenni, ha (hangsúlyozzuk, ha) tömeges hitelbedőlésre kerül sor Európában.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!