Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

 

Azzal, hogy egyelőre elutasítja az energiainfrastruktúra kapacitásbővítésének finaszírozását, Brüsszel elveszítette minden jogalapját arra, hogy beleszóljon, honnan vesz földgázt Közép-Európa és azon belül Magyarország – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten. A tárcavezető a kétoldalú stratégiai párbeszéd első ülése utáni, azeri kollégájával, Ceyhun Bayramovval közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az elmúlt években látható volt, hogy minél szorosabb az együttműködés a két ország között, annál többet profitál abból hazánk az energiaellátás biztonságának és a gazdasági növekedés fenntartásának vonatkozásában.

 

Előbbi téren fontosnak nevezte a diverzifikációt, az újabb földgázforrások bevonását, és aláhúzta, hogy Azerbajdzsán nem pusztán magyar, hanem európai szempontból is reális alternatívát jelenthet. „Jó hír, hogy hosszú évek tárgyalásait követően az idei esztendőben megindult a fizikai földgázáramlás Azerbajdzsán és Magyarország között.” – mondta, arra emlékeztetve, hogy megállapodás született 100 millió köbméter vásárlásáról és 50 millió köbméter bértárolásáról.Majd hozzátette, hogy a kormány szeretné tovább növelni ezt a mennyiséget, nagyjából évi egymilliárd köbméterre.

 

„Hogy ez sikeres lesz-e, az már nem rajtunk múlik, nem is az azerieken, hanem az Európai Unión. Az a helyzet ugyanis, hogy a délkelet-európai infrastruktúra jelenleg nem rendelkezik elegendő kapacitással arra, hogy a közép-európai országok diverzifikációs igényeit ki tudja elégíteni.”

 

– tudatta. Kiemelte: a kapacitásbővítés elegendhetetlen ahhoz, hogy a térség ellátásába bevonhatók legyenek az azeri, török és katari források, és mindez csupán álom marad, amíg az EU ezt nem hajlandó támogatni. „Mivel egyelőre az Európai Unió elutasítja a finanszírozáshoz való hozzájárulást, ezért innentől kezdve Brüsszel elveszítette mindenfajta jogalapját arra, hogy beleszóljon, Közép-Európa országai, s azon belül is Magyarország, honnan veszik a földgázt vagy éppen honnan nem” – fogalmazott.

 hirdetes_810x300  

 

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a gazdasági növekedés fenntartását illetően is fontosak a kapcsolatok a két ország között, amit jól demonstrál, hogy a kereskedelmi forgalom az idei év első felében kétszer akkora volt, mint tavaly egész évben. Szavai szerint ennek legfőbb oka a magyar gyógyszeripari export folyamatos bővülése és az energiaimport. Üdvözölte a megállapodást, amelynek értelmében magyar vállalatok is részt vehetnek Hegyi-Karabah térségének újjáépítésében a háborús pusztítást követően, ami sok tízmillió dolláros lehetőséget jelent. Illetve azt is, hogy két hazai gyógyszercég beruházása is küszöbön áll a dél-kaukázusi államban, nemrég pedig a Hell Energy is üzemépítésről döntött ott mintegy 200 millió dollár értékben.

 

A miniszter újságírói kérdésre válaszolva az Európai Bizottság következő elnökének személye kapcsán úgy vélekedett, hogy a brüsszeli testület jelenlegi vezetőjével, Ursula von der Leyennel „nagyon rosszul járt” a kontinens. Az ő hivatali ideje alatt vette át Kína az EU-tól a második helyezést a bruttó hazai termék (GDP) globális rangsorában, eközben egyesével vágják szét a kelet-nyugati együttműködés szálait, arról nem is szólva, hogy súlyosan diszkriminálja a közösség Lengyelországot és Magyarországot – sorolta.

 hirdetes_810x300  

 

Egy másik témára reagálva megismételte, hogy amíg Ukrajna két lábbal tapossa a nemzeti kisebbségi jogokat, amelyek védelme fontos EU-s alapérték, addig a kormány nem fog hozzájárulni a csatlakozási tárgyalásokhoz.Azzal kapcsolatban kételyeinek adott hangot, hogy a kijevi vezetés hajlandó lenne változtatni az eddigi jogfosztó politikáján, és – mint mondta – egyelőre a különböző nyilatkozatok ellenére sem tűnik úgy, mintha erre törekednének.

 

MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.