Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Geert Vanden Wijngaert

 

Az Európai Bizottság szerdán extravámmal sújtotta a Kínából EU-ba importált elektromos járműveket. A hír azért keltett nagy figyelmet, mert a lényegében már csak leköszönő brüsszeli vezetés a korábban sejtetett 25 százalékos importvám helyett minimum 17,4, maximum 38,1 százalékos vámot vetett ki a kínai elektromos autókra. Peking tiltakozik és a döntés átértékelését követeli. Európában Németországon, Svédországon és Magyarországon kívül a német autógyárak is tiltakoznak. A vám bevezetésének legnagyobb élharcosai a franciák és spanyolok voltak. Nem véletlenül.

 

Brüsszel azt állítja, hogy teljesen pontos adatokból indult ki a vámintézkedési javaslat kidolgozásakor. Arra hivatkozott, hogy Kína aránytalanul nagy támogatásban részesíti saját autóipari ágazatát, és miközben az EU-ba érkező autókra csak 10, a Kínába menő európai autókra 15 százalékos vám van érvényben.

 

Kína ellenben azt állítja, hogy Brüsszel egyoldalú, politikailag motivált döntést hozott, mert az általa használt számok eltúlozzák a kínai állam által nyújtott foglalkoztatási támogatások hatását és irreálisan magas kínai árrést feltételeznek.

 

Brüsszel a kereskedelmi kitettség kiegyensúlyozására apellál és a sorok között arra is utal, hogy örülhetünk, hogy nem tiltották ki teljesen a kínai autókat az európai piacról. A dolog azonban a legtöbb érintettnek nem tetszik, ahogy a fogyasztóknak sem fog tetszeni, mivel áremelkedéshez és az európai versenyképesség további romlásához vezethet.

 

A viszonylag olcsóbb kínai autók nélkül az elektromos autók árai tovább emelkedhetnek Európába. Közvetve azonban rengeteg tovagyűrűző hatás lesz, ha kitör a kereskedelmi háború Brüsszel és Peking között.

 

Brüsszel lépését elsősorban a kínai működőtőke beáramlásában érdekelt országok kritizálták, köztük Magyarország, Németország és Svédország. Nekik még van esélyük egy 11 országból álló blokkoló kisebbség létrehozásához, hogy megakadályozzák az újabb gazdasági „öntökönlövést”. Ehhez azonban partnerekre lesz szüksége. A hírek szerint Szlovákiára és Csehországra is számíthatnak a kérdésben. 

 

De maguk az európai autógyárak sem örülnek a döntésnek. Ők attól tartanak, hogy Kína válaszul majd rajtuk veri el a port, és megfosztja őket a kínai piactól, ahol arányaiban nincs domináns részesedésük, de mivel a kínai piac hatalmas, elvesztése brutális bevételkiesést jelentene számukra.

 

A hétköznapi vásárlók sem fognak örülni a dolognak. A kínai autók kiszorulása a piacról egyértelműen felfelé hajtja majd az árakat.

 

Cui prodest?

 

Kinek jó akkor ez a döntés? Fontos megérteni, hogy Kína az elektromos autókat elsősorban Európában tudja értékesíteni, mert ott van fizetőképes kereslet és töltőhálózat. Elektromos autókat nem nagyon lehet átirányítani más piacokra, ha ott nincs elég vásárlóerő és nincs infrastruktúra az autók üzemeltetéséhez.

 

Vagyis, ha Európa kiszorítja Kínát az elektromos piacról, akkor a kínai technológia terjeszkedése is korlátozódik.

 

Mindeközben az Egyesült Államok több százmilliárd dollárt áldoz az elektromos autók technológiájának felkarolására és a gyártás, a tudás és a tőke Amerikába vonzására. Ha Európa leválasztja magát Kínáról ebben az ágazatban, akkor az Egyesült Államoknak lesz kiszolgáltatva.

 

Nem véletlen, hogy a Brüsszel döntése pár nappal azután született, hogy az amerikaiak száz százalékos importvámmal sújtották a kínai elektromos autók behozatalát.

 

Ahogy az sem véletlen, hogy épp a németek gyengítésében érdekelt franciák, és az atlanti (értsd: USA irányú) kereskedelemben érdekelt spanyolok tolták leginkább az európai importvám kezdeményezését.

 

Milyen válaszintézkedések várhatók

 

A helyzet egy kereskedelmi háború előszobája lehet. A kínaiak felszólították Brüsszelt, hogy vizsgálja felül a döntését és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz.

 

Ugyanakkor a Global Times kínai lap bennfentes információkra hivatkozva úgy tudja, hogy európai hús- és tejtermékek ellen indít Peking dömpingellenes eljárást – mindkét ágazat a franciákat akarja büntetni. Más lapokban szóba került, hogy a francia konyakok gyártói is büntetőintézkedésekre számíthatnak.

 

Ha a dolog elfajul, az Európa gazdaság tönkre teheti. Az orosz-ukrán háború már így is megtépázta az EU-t, a működőtőke rohamtempóban menekül a kontinensről, vagy a tengerentúlra vagy épp Kínába. Az olcsó orosz energiáról való leválás miatt a versenyképessége meredek zuhanásba kezdett, miközben szinte minden modern technológiához kulcsfontosságú nyersanyag tekintetében ki van szolgáltatva más országoknak – többek között Kínának is.

 

Mindennek ellenére Brüsszelben kommunista időket idéző rövidlátás uralkodik. Kiváló példa erre Miriam Lexmann (KDH) EP-képviselő, aki az EP-ben eddig az EU külpolitikai parlamenti bizottságának tagja volt. Ő azzal érvel, hogy Szlovákia számára is kulcsfontosságú, hogy „megvédjék Kínával szemben” Európa versenyképességét és hogy „csökkenjen a függőség” a kínai kereskedelemtől.

 

Az érvek nevetségesek, hiszen maguk az autógyártól hívták fel a figyelmet, hogy Európának is van vesztenivalója, és épp a versenyképesség csökkentése lehet a dolog kimenetele.

 

Beszédes azonban, hogy az amerikai külpolitikai elsőszámú ellenségének kikiáltott Kína elleni harc Brüsszelt még arra is rábírta, hogy hajlandó legyen átértékelni a belsőégésű motorok 2030-ra tervezett betiltását.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!