Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda

 

Nekünk Magyarország biztonsága az első, ezért Magyarország nem áll háborúban senkivel – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című pénteki műsorában.

 

A kormányfő emlékeztetett: a háború kezdete és a magyar választási kampány nagyjából egybeesett, és a kampány egy olyan időszak, amikor nyíltan, egyenesen kell beszélni. Ezért a magyar vezetők rá voltak kényszerítve, hogy világosan és egyenesen fogalmazzák meg, hogy mit akarnak – magyarázta.

 

Úgy vélte, „a baloldal meg is mondta, hogy azt fogja tenni, amit a nemzetközi közösség mond”, tehát ha a baloldal lenne kormányon, „akkor mi is úgy nyakig állnánk a háborúban, mint a németek”.

 

 hirdetes_810x300  

„Mi pedig azt mondtuk, hogy van magyar nemzeti érdek”,

 

amely szerint Magyarország maradjon ki a háborúból, és így a választáson az emberek választottak háború és béke között is – mutatott rá. Hozzátette: a békét választották.

 

Budapest, 2023. január 27.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! címû mûsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2023. január 27-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

 

A miniszterelnök kiemelte: „az elején kimondtuk, hogy ez nem a mi háborúnk”, ez egy olyan háború, amelyet lokalizálni kellene, nem pedig nemzetköziesíteni. Magyarország nem sodródik bele a háborúba, és ha a kormány véletlenül ebbe az irányba szeretne lépéseket tenni, szembetalálná magát a népakarattal – jelentette ki.

 

Háború helyett békét

 

Elmondta: minden eszközt felhasználnak, hogy „belekényszerítsenek bennünket a háborúba, és a nyugatiak által pénzelt magyar politikai szereplők ezt az álláspontot képviselik is”. A baloldal folyamatosan támadja a kormányt, „amiért kimaradunk a háborúból, de világossá tettük, hogy nekünk Magyarország biztonsága az első, ezért Magyarország nem áll háborúban senkivel” – fogalmazott. Hozzáfűzte: tűzszünetet és béketárgyalásokat akarunk.

 

Megjegyezte: az elemi emberi, erkölcsi érzés is azt követeli, hogy „mindent tegyünk meg annak érdekében, hogy befagyjon a front, legyen egy tűzszünet és kezdődjenek tárgyalások”.

 

Orbán Viktor kitért rá: a nemzeti konzultáció mint módszer, mint a politikai részvétel egy fajtája hungarikum, ezt nem csinálják máshol. 2010-ben gazdasági válság volt az országban és az volt a kérdés, hogy milyen módszerrel lehet azt „a nemzeti egységet vagy többséget legalább” fenntartani, amely a válságkezeléshez szükséges, mert nem lehet mély gazdasági válságot az emberek támogatása nélkül jól kezelni – magyarázta. Hozzátette: ráadásul jött az alkotmánymódosítás is.

 

Közölte: ezért gondolták ki a nemzeti konzultációt, amely a demokráciának a választások utáni élő formáját testesíti meg.

 

A kormányfő kifejtette: a konzultációból világos, hogy a magyarok azt gondolják, a szankciók az ukránoknak nem segítenek. Az oroszokat nem kényszerítik térdre, „viszont iszonyatos károkat okoznak nekünk”, Európának, az európai gazdaságnak, benne Magyarországnak is – mutatott rá.

 

Budapest, 2023. január 27.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! címû mûsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2023. január 27-én. Jobbról Törõcsik Zsolt mûsorvezetõ.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

 

Szankciók, veszteségek

 

Azt mondta: ebben az évben Magyarország el fog veszíteni 3764 milliárd forintot (mintegy 9,5 milliárd eurót), ami az elmaradt növekedés. Tehát a szankciók majdnem akkora veszteséget okoznak a magyar gazdaságnak, mint az összes magyar ember által fizetett személyi jövedelemadó – magyarázta.

 

Hangsúlyozta: az emberek tudják, értik a súlyos károkat és elutasítják a szankciókat.

 

Arról is beszélt, hogy most megint újabb szankciós tervek vannak, már a nukleáris atomiparra akarják kiterjeszteni, amit nyilvánvalóan meg kell vétózni. Nagy csata lesz, és „a tárgyalási asztalnál elért eredményeimhez nagyon fontos, hogy világos legyen”, nem a magyar miniszterelnöknek van gondja a szankciókkal, hanem egy egész nép áll egységesen szemben velük – mondta. Hozzáfűzte:

 

„nekem nagy segítség, sőt talán a siker első számú föltétele egy ilyen sikeres nemzeti konzultáció”.

 

Bár Brüsszelből bírálat érte a résztvevők számát, „szerencsére az amit ők mondanak, az nem oszt és nem szoroz”. Hozzátette: a tárgyalóasztalnál azonban a miniszterelnököt kell legyűrni, ami annál nehezebb, minél erőteljesebben fogalmazzák meg a véleményüket az emberek.

 

Nyugaton nincs szólásszabadság

 

Hozzátette: a magyar emberek azt akarják, hogy a hangjukat Brüsszelben is meghallják. Nyugat-Európában azonban nincs tere az emberek hangjának. Ahol a nép hangja ellentétes a hivatalos háborúpárti állásponttal, azt megpróbálják elnyomni, nem létezőnek tekinteni. „Nyugat-európai országokban úgy próbálják levezényelni ezt a háborús időszakot, hogy a lehető legkevésbé zavarja őket az emberek hangja” – jelentette ki.

 

Kijelentette: Nyugat-Európában a média is egyszínű, kilencven százalék feletti arányban globalista és liberális, amit tehát a média negligál, az lényegében nincs.

 

Magyarországon a nyilvánosság sokkal sokszínűbb – tette hozzá -, a magyar olvasó hozzáfér a háború liberális, globalista megközelítéséhez, és a nemzeti alapú, konzervatív megközelítéséhez is.

 

Áttérve a baloldali kampányfinanszírozás kérdésére, a kormányfő az ügy legnagyobb tanulságának azt nevezte, hogy nemcsak dollárbaloldal van, hanem dollármédia is.

 

Kijelentette: a baloldal a legfontosabb kérdésekben, különösen a nemzetközi ügyekben rendre olyan álláspontot képvisel, ami rossz Magyarországnak, a többi között a migráció, a gender vagy a háború és a szankció kérdésében.

 

Dollárbaloldal

 

Arra most kaphattuk meg a választ, hogy miért teszik ezt: mert ezért kapják a pénzt. Azért képviselik ezeket az álláspontokat, mert fizetik őket – tette hozzá.

 

 „Ennél durvább dolog talán nincs is, mint hogy az ember a saját hazája helyett pénzért a megbízói érdekét képviselje”

 

– fogalmazott.

 

Hozzátette: mindezt azért kell látni, mert a jobboldal nem adhatja fel a reményt, hogy fontos kérdésekben teljes nemzeti egységre törekedjen.

 

A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy kiderül majd, kik adták a pénzt. A forrás behozatalának technikája már ismert: egy Soros Györgyhöz köthető hálózaton keresztül érkezett – mondta, hozzátéve: a tényfeltárás végén nem lehet az ügy mellett elmenni anélkül, hogy védelmi rendszerek épülnének jogszabályok által olyan politikusok ellen, akik pénzzel megvásárolhatók.

 

A miniszterelnök kijelentette azt is: a magyar kormány nem fog támogatni olyan szankciós intézkedést, amely növelné az inflációt.

 

A kormányfő a legfontosabbnak az energia kérdését ítélte, hozzátéve: az Oroszországgal szembeni szankciók nem érinthetik a nukleáris energiát. Emlékeztetett: Magyarország az olaj behozatala esetében korábban már kivételt ért el.

 

13. nyugdíj, minimálbér, családtámogatás

 

Bár a kormány visszaadta a 13. havi nyugdíjat, jelentősen emelte a minimálbért, a családosoknak pedig visszaadott egyévnyi befizetett adót – mindez a miniszterelnök szerint helyes volt -, az emberek számára azonban a bolt valósága a napi realitás – mutatott rá Orbán Viktor.

 

A kormány ezért küzd az infláció ellen, „beadta a vakcinát”, amely már dolgozik is a magyar gazdaságban. Az infláció februártól vagy márciustól csökkenhet, az év végére pedig egy számjegyűre mérséklődhet – ismertette.

 

A jegybank és az kormány összehangolja a lépéseit ennek érdekében – hangsúlyozta.

 

MTI

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.