Nyitókép: SITA/AP

 

Miután az Egyesült Államok és más nyugati országok úgy döntöttek, hogy modern harckocsikkal látják el Ukrajnát, Moszkva nem látja értelmét annak, hogy Kijevvel vagy nyugati „bábjaival” tárgyaljon. Ezt Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes mondta a RIA Novosztyi ügynökségnek adott interjújában. Szerinte Nyugaton senki sem állt elő komoly kezdeményezéssel az ukrán válság megoldásával kapcsolatban.

 

„Nem akarunk semmit a Nyugattól, nyugalmat akarunk. A NATO azonban mániákus kitartással közeledik Oroszország határai felé”

 

– mondta Rjabkov, azzal vádolva a Nyugatot, hogy megfélemlíti Oroszország szomszédait.

 

 hirdetes_810x300  

Németország, az Egyesült Államok és számos más ország, köztük Lengyelország, Nagy-Britannia, Kanada, Finnország és Norvégia múlt héten bejelentette, hogy modern és korszerűsített harckocsikat szállít Ukrajnának. Németország esetében Leopard 2-es harckocsikról, az Egyesült Államok esetében M1 Abrams tankokról van szó.

 

Ahhoz, hogy Oroszország tárgyalni tudjon az Egyesült Államokkal a kétoldalú problémák megoldásáról, Rjabkov szerint kis lépésekben kellene haladni.

 

„Reméljük, hogy a kis lépések taktikája lehetővé teszi számunkra, hogy a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb kérdéseiben kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjunk”

 

– mondta Rjabkov.

 

Moszkva továbbra is tárgyalni fog Washingtonnal egy újabb fogolycseréről, de az orosz diplomata szerint nem valószínű, hogy a tárgyalások az egyik vagy másik országban bebörtönzött összes személy cseréjével végződnének.

 

Rjabkov arra is rámutatott, nagy a valószínűsége annak, hogy az Egyesült Államokkal kötött Új START-megállapodás, amely 2026 februárjában jár le, ezzel a dátummal végleg lejár. A nukleáris robbanófejek és szállítórendszereik számának korlátozásáról szóló szerződés újratárgyalására tavaly novemberben került volna sor, ám az utolsó pillanatban törölték, és azóta egyik fél sem állapodott meg a további tárgyalások menetrendjéről.

 

Rjabkov szerint az ukrán zaporizzsjai atomerőmű körüli biztonsági zóna létrehozásáról szóló tárgyalások is nehézkesek. Kijevet azzal vádolta, hogy húzza az időt.

 

„Benyújtottuk javaslatainkat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetőjének, Rafael Grossinak, de Kijev még nem adott neki egyértelmű választ” – mondta Rjabkov. Az elmúlt hónapokban Oroszország és Ukrajna is egymást vádolta ennek az erőműnek a bombázásával. Szeptember óta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség több szakértője is jelen van az erőműben.

 

ČTK

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.