Nyitókép forrása: SITA/Yves Herman/Pool via AP
Az elmúlt hetekben szinte minden a készülő ukrán ellentámadásról szólt, ám a nyugati tisztviselők részéről mintha alábbhagyott volna a lelkesedés. Pár napja Petr Pavel cseh elnök figyelmeztette Kijevet, hogy ne kapkodja el az ellentámadás elindítását, mert ha kudarcot vallanak, az súlyos hatással lehet Ukrajna katonai támogatására. Kijev vette a lapot, csötörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már kivárásról beszélt.
Zelenszkij ezt azzal indokolta, hogy be akarnak várni minden nyugati támogatást, amelynek elindítása megtörtént, és további támogatásokat várnak.
„Azzal, amink van, továbbra is sikeresek lehetünk, de sok embert elveszíthetünk. Úgy gondolom, hogy ez elfogadhatatlan. Ezért várnunk kell, kicsit több időre van szükségünk”
fogalmazott az ukrán elnök. Sok konkrétumot nem árult el, de a várt támogatás között páncélos harcijárművek is vannak.
Az elmúlt néhány napban mind az amerikai, mind az ukrán vezetés megpróbálta elbagatellizálni az ellentámadás fontosságát. A sorok közül az olvasható ki, hogy a Nyugat a saját kommunikációjából próbál kifarolni. A nyugati fegyverszállítmányok felpörgetése érdekében hatalmas sajtófelhajtást csaptak az ukrán ellentámadás körül, amit sokan már mindent eldöntő csataként tálaltak. Most viszont félő, hogy látványos eredmények nélkül Nyugaton kétségbe vonhatják a támogatások értelmét. Márpedig Ukrajnának kevés az esélye, hogy igen látványos eredményeket, főleg területvisszaszerzéseket hajtson végre, a legjobb esetben is csak olyan pozíciót tudna nyerni, amire talán 2024-ben egy újabb ellentámadást tudna alapozni.
Az ukránok azonban lépéskényszerben vannak. Azt próbálják elkerülni, hogy egy befagyott konfliktus látszatát keltsék. Ha ugyanis nincs mozgás, akkor a Nyugat hajlamosabb lehet a háborút alacsony intenzitású, befagyott konfliktus állapotában hagyni, és tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket. Ukrajna esetében ehhez minden eszköze megvan: ha leállítja a támogatásokat, az ukrán ellenállás összeomlik.
A fenti gondolatmenetet támasztja alá Zelenszkij alábbi kijelentése is, aki szerint, ha Ukrajna a Nyugatnak csalódást okozó eredményt tud csak elérni, csökkenhet a támogatások mértéke:
„Mindenkinek meglesz a maga elképzelése. De nem kényszeríthetik Ukrajnát, hogy adja fel területeit”
mondta.
A feszültség a Nyugat és Kijev között máshol is érzékelhetővé vált. Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára csütörtökön arról beszélt, hogy több ország is elkezdte szándékosan eszkalálni a helyzetet, hogy Ukrajnát Oroszország feltételei szerint ültesse tárgyalóasztalhoz.
„Ezzel kapcsolatban egy hatalmas kampány indult meg, több javaslat is érkezett számos ország részéről”
mondta Danyilov.
Danyilov konkrét nyugati országokra utalt a kérdésben.
Nemrég Guido Crosetto olasz védelmi miniszter szorgalmazta, hogy Ukrajna és Oroszország üljön tárgyalóasztalhoz, Kína közvetítésével. Emmanuel Macron francia elnök szintén Kína ráhatását kérte a háború lezárásához. Április elején pedig a brazil elnök, Luiz Inacio Lula da Silva javasolta Ukrajnának, hogy a békéért cserébe tegyen engedményeket és mondjon le a Krímről.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
