Háború Európában: Az ukránok ellentámadásba lendültek Bakhmutnál. Prigozsinnak igaza lett

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Libkos

Súlyos területvesztést szenvedtek el az oroszok Bakhmutnál, az ukránok szerint közel 2 kilométerrel szorították vissza az oroszokat, aminek ha csak egy része igaz, akkor komoly eredmény. Hivatalosan még csak az ellentámadás előkészületei zajlanak, ám lényegében már kezdenek kibontakozni az offenzíva körvonalai. Mutatjuk a lehetséges irányokat. Közben megérkezett a britek nagy hatótávolságú rakétái Ukrajnába, amellyel a Krímet is el lehet érni. Újabb eszkalációs hullám előtt állunk. De hogy jó hírt is közöljünk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Rómába látogat és Ferenc pápával is találkozik.

Bakhmutnák defenzív hadműveletekből offenzívára váltottak az ukránok, amit több ukrán tiszt is megerősített a nyugati lapoknak. Konkrét eredményeket még nem közölhettek, ám az orosz milbloggerek is alaposan kibuktak az orosz területvesztést látva.

Gyakorlatilag beigazolódott a Wagner-csoport vezérének, Jevgenyij Prigozsinnak az aggodalma, hogy az orosz szárnyak a városban sebezhetők. Az ukránok mostani sikerei is a déli és nyugati orosz szárnyak rovására történtek annak ellenére, hogy az orosz légierő komoly tűz alá vette az ukrán állásokat.

Nem túl jó az oroszok helyzete északkeleten sem. Orosz katonai bloggerek állításai szerint ukrán csapatösszevonásokra került sor Harkiv térségében, ahol az ukrán haderő már tavaly is nagy területeket vett vissza a megszállóktól. Egyes milbloggerek szerint a csapatösszevonások arra utalnak, hogy az ukránok az orosz Belgorod régió ellen készülődnek.

Brit nagy hatótávolságú fegyverek

Az oroszok érzik, hogy sebezhetők, erre utal az is, hogy a Fekete-tengeri Flotta parancsnoka a Krím-félszigeten található szevasztopoli kikötő megerősítését rendelte el a fokozó ukrán dróntámadások miatt. Gyakorlatilag ez Oroszország egyetlen meleg vizi haditengerészeti kikötője, ez adja a Krím fontosságát, és lényegében ez a fő oka annak is, ami miatt az oroszok offenzívába bocsátkoztak. Szevasztopol elvesztésével Oroszország elvesztené befolyását a Fekete-tengeren, kiszorulna a Földközi-tengerről.

Megérkezett Ukrajnába a britek több száz kilométeres hatótávolságra képes Storm Shadow nevű cirkálórakétája. Ennek a rendszernek vannak 560 kilométer hatótávolságú változatai is, amit az ukránok kaptak az egy 250 kilométerre „lebutított” exportváltozat. Ám ez is bőven elég arra, hogy elérje a Krím-félszigetet, vagy belőjönek vele orosz területre – bár a britek állítják, ez utóbbi esetben garanciát kaptak Kijevtől, hogy nem teszik meg.

Ez a momentum komoly eszkalációs pont lehet még. Az amerikaiak – akik továbbra is elutasítják Ukrajna azon kérését, hogy 300 kilométer hatótávolságú ATACMS rakétákat kapjon – óvatosan fogalmazva azzal reagáltak a hírre: „Különböző országok különböző lépéseket tesznek Ukrajna támogatása céljából képességei, technológiájuk függvényében, és az alapján, hogy mit tartanak észszerűnek”.

Ukrajna egyáltalán nem esélytelen – az ellentámadás terén

Minden jel arra utal, hogy Ukrajna komolyan megszorongathatja az oroszokat, bár egyelőre még nem a jól kiépített orosz védvonalakat támadja. Valójában arra lehet számítani, hogy több kisebb támadással megpróbálja kipuhatolni, hol a leggyengébb az orosz védelem, és majd az eredmény szerint választják ki a támadás főirányát.

A Stratfor amerikai magánhírszerző ügynökség szerint a legvalószínűbb támadási irány Zaporizzsja megyében lesz, Melitopol és más ottani, orosz kézen lévő városok irányába. A cél az lenne, hogy az Azovi-tenger partjáig szeljék ketté a frontot, elszakítva a Krímet az kiépített orosz szárazföldi utánpótlási vonalaktól. Ehhez a Stratfor szerint nincs szükség teljes sikerre, ha Melitopol közelébe eljutnak, az ukrán tüzérség onnan már be tudná lőni az oroszok utánpótlási vonalait.

Az ukránok előrenyomulásával az oroszoknak gyengébben védhető területekre kéne hátrálni és ott gyengébb vonalakat kiépíteni. A siker tehát nem feltételez nagy területi nyereségeket – amelyek elérésében az amerikai hadvezetés sem bízik.

Mozgosítások

A kérdés az lesz, hogyan reagál minderre Moszkva. Valószínű, hogy újabb mozgósítást rendel el. Az önkéntes sorozásokkal csak nagyjából 15 ezer embert sikerült hadrendbe állítania. De mivel Oroszország 3,5-ször akkora, mint Ukrajna (a legfiatalabb katonakorban lévő generációk számát tekintve pedig 9-szeres a különbség).

Ukrajna 15-20 dandárral vágna neki az ellentámadásnak, ebből 9 dandárt, mintegy 45-60 ezer embert nyugaton képeztek ki. Ukrajna a háború kezdete óta 700 ezer ember mozgósított, a legutóbbi, márciusban indított „önkéntesnek” hazudott toborzóakciótól 400 ezer embert remélnek.

Akárhogy is, Vlagyimir Putyinnak igen kellemetlen pillanatokat fog okozni, ha kénytelen lesz újabb mozgósítást elrendelni. Ám ettől Moszkva gyors meggyengülését még az amerikaiak sem várják.

Eredménykényszer a nyugati pénzek végett

Az ukrán felfogás elég egyszerű: eredményt kell felmutatni bármi áron, mert ettől függ a nyugat további támogatása. Ha nem sikerül meggyőzni a Nyugatot, akkor valószínűleg a tárgyalóasztalhoz kényszerítik Kijevet. Ha Ukrajna legalább részsikereket fel tud mutatni, talán kap esélyt arra, hogy egy sikeres déli offenzívára alapozva még egy ellentámadás finanszírozására rávegye szövetségeseit, amelyre jövőre kerülhet sor leghamarabb.

Persze az is érzékelhető, hogy az ukrán vezetés a napi háborús és „mindent vissza” propaganda mellett nyitva hagyja a hátsó ajtókat. Folynak a tárgyalások az oroszokkal a fekete-tengeri gabonafolyosó egyezményéről, vagyis legalább egy fórumon képesek egy asztalnál ülni.

Pénteken pedig kiderült az is, hogy Zelenszkij ukrán elnök szombaton Olaszországba látogat Sergio Mattarella olasz államfő meghívásra. Rómában nem csak Giorgia Meloni olasz kormányfővel, de Ferenc pápával is találkozni fog, akinek nemrég békekezdeményezést jelentett be.

Körkép.sk