Orbán Viktor: Ukrajna olyan messze van az európai uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől

Nyitókép forrása: mti/Fischer Zoltán

Egyetlen orvosság van a migrációval szemben: nem szabad őket beengedni az országba – jelentette ki a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor kiemelte: a migrációról szóló titkosszolgálati jelentés „felrajzol egy félelemteli horizontot” és „megerősít bennünket abban, hogy azt kell tennünk, amit eddig tettünk”. Hangsúlyozta: Magyarország volt az első ország, amely kimondta, hogy a migráció és a terrorizmus „kéz a kézben jár”, és ezt a jelentés is megerősíti.

Kifejtette: nyilvánvaló, hogy a migránsok egyre agresszívebbek, gyakrabban alkalmaznak egymással és a határőrökkel szemben is erőszakot és egyre durvább eszközökkel próbálnak átjutni a határvédelmi kerítésen, emögött a radikalizálódás mögött pedig valójában terrorszervezetek megbízottai, aktivistái állnak.

Nem magától radikalizálódik a helyzet a déli határainknál, hanem ezt kiképzett emberek „fűtik, alakítják, szervezik” – fogalmazott.

Kiemelte: nem az a kérdés, hogy a következő 20-30 évben belebotlik-e migránsokba Budapesten, hanem az, hogy ha egyszer beengedik a migránsokat, akkor „többet nem lehet kitenni” őket. Ez pedig azt jelenti, hogy a gyerekeink, az unokáink és még azután több nemzedék is az életét olyan világban fogja leélni, „ami nem lesz jó, ami bizonytalan lesz, ami terrorcselekményekkel, bűnözéssel, gázai mini gettókkal lesz tele” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez most lehet megakadályozni.

A kormányfő széles nemzeti egységet szorgalmazott a migráció ügyében, hangsúlyozva, hogy migránsokat nem szabad beengedni az országba. Azt mondta ugyanakkor, hogy a baloldal és a Jobbik is migrációpárti, és Brüsszelben mindent megszavaznak, ami a migrációt segíti elő.

„Migráció ügyben egy nagyon széles nemzeti egységnek kellene lennie, amely azt mondja, hogy itt vannak a tapasztalatok a szemünk előtt, egyetlen orvosság van, nem szabad őket beengedni, mert az illegális migránsoknak bármilyen beengedése, az itt tartózkodásuk elfogadása oda vezet, hogy nem lehet biztonságban, nyugodtan, jólétben élni, békességben élni majd Magyarországon se”

– fogalmazott.

Magyarország a magyaroké

Magyarország a magyaroké, a munkahelyek a magyarokat illetik meg, a szabályokat, hogy hogyan élnek ebben az országban, a magyaroknak kell meghatározniuk – fogalmazott, jelezve, a törvényjavaslatot még idén elfogadja a parlament.

Kijelentette: a nemzeti konzultáció célja az egység. Azt mondta: a hatalom és az állam közösségi életének lényege a közös cselekvés képessége, hogy a legfontosabb kérdésekben egységes vélemények jöjjenek létre, és a kialakult vélemények tükrében, azoknak megfelelő módon közös cselekvés történjen.

A népszavazás, a parlamenti választás, a nemzeti konzultáció mind a közös cselekvés képességét adja, illetve erősíti meg Magyarországnak – tette hozzá.

Isztambulban már megvolt a megegyezés

Az ukrán helyzetről kifejtette: Isztambulban már megvolt a megegyezés, amit – „ezt mondja a diplomáciai pletyka” – amerikai utasításra az ukránok nem írtak alá.

Korábban Európának volt egy irányvonala, már 2015-ben, a krími válság idején, eszerint a konfliktust el kell szigetelni, mert „nem érdekünk, hogy egy nagy összeurópai konfliktus legyen belőle” – emlékeztetett. Azt mondta: az amerikaiak azonban beléptek ebbe a játszmába, és azóta nem az elszigetelés az irányvonal, hanem a kiterjesztés, így globalizálódik a konfliktus. Ez nem érdeke Magyarországnak és Európának sem – fűzte hozzá.

Kiemelte: az orosz-ukrán háború tönkreteszi Európát, „az, amit most csinálunk, fenntarthatatlan”, nem szabad folytatni. Ezért Magyarország nem támogatta a fegyverküldést sem, és most sem támogatja, hogy a magyar adófizetők pénzét elküldjék Ukrajnába – mondta.

Úgy fogalmazott, „humanitárius segítséget szívesen adunk, hiszen mi is emberből vagyunk, van szívünk, keresztény ország vagyunk”, azonban „az, hogy mi tartsuk el az ukrán államot, hogy a mi pénzünkből vett fegyverekkel harcoljanak”, az Magyarországnak nagyon súlyos, a gazdasági csőddel egyenlő következményekkel járna.

„Ukrajna olyan messze van az európai uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől”

Arról is beszélt, hogy szeptembertől már reálbérnövekedés van, sőt az OECD egy jelentése szerint a reáljövedelem tekintetében már a második negyedévben növekedés volt Magyarországon – mondta.

Kiemelte: a következő másfél hónap ugyanakkor a politikának nehéz lesz, mert itt vannak azok a nehéz kérdések, mint a háború, a migráció, és Brüsszelből támadások érkeznek. Nehéz kérdés az Ukrajnával folytatott, EU-tagságot megcélzó tárgyalások ügye is, amelyeket nem szabad megindítani, mert Ukrajna semmilyen tekintetben nem áll készen arra, hogy a tagság ambíciójával tárgyalni tudjon – jelentette ki. Hozzátette: „Ukrajna olyan messze van az európai uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől”.

Hangsúlyozta: Ukrajna európai uniós tagságának, a tárgyalások megkezdésének elutasítása magyar részről nem üzlet tárgya, nem lehet összekötni semmilyen pénzügyi kérdéssel.

Azt mondta: „amivel tartoznak, azt ide kell adni”. Az Ukrajnával való tárgyalások megkezdése, az egész kérdéskör nem kapcsolható össze a Magyarországnak járó pénzek ügyével – hangsúlyozta.

Felidézte, három dolgot vállaltak az idei évre a gazdaságban: azt, hogy a nyugdíjak értéke egyetlen forintot sem veszíthet, megvédik a munkahelyeket, és egy számjegyűvé vágják vissza az inflációt az év végére. Hozzátette: „három dolgot vállaltunk a gazdaságban, mind a hármat teljesítettük”.

Kiemelte: 2024-ben visszaépítik a gazdasági növekedést, mert az 2023-ban „összezsugorodott nullára, vagy talán még az alá is esett”.

Elmondta: a gazdasági növekedés jó hír, mert ez a munkahelyek megvédésével, sőt, a munkahelyek gyarapodásával jár, béremelést, életszínvonal-emelkedést hoz. Ezért 2024-ben „a növekedésen keresztül komoly segítséget kell adnunk a családoknak” – fogalmazott Orbán Viktor.

Megjegyezte: a minimálbér-emelés, a szakmunkások bérének emelése, a csok plusz megindítása már mind a 2024-es évhez tartozó ügyek, amelyek mind arról szólnak, hogy miként javuljon Magyarország, a magyar gazdaság és azon keresztül a magyar családok és a magyar emberek helyzete.

A kormányfő arról is beszélt, hogy ha Brüsszelben úgy látják, hogy bizonyos gazdasági mutatók nem jól alakulnak, akkor ők bizonyos intézkedésekre javaslatot tehetnek, és ha a javaslatokat nem fogadja el egy tagállam, akkor vannak eszközeik, hogy kikényszerítsék belőle.

Azonban Brüsszelben „fogalmuk sincs a magyar életről, meg a magyar gazdaság törvényszerűségeiről”, és „mi tudjuk pontosan, hogy hogyan kell visszaépíteni a gazdasági növekedést, csökkenteni az államadósságot, költségvetési hiányt és így tovább” – fogalmazott.

Elmondta: Brüsszel azt javasolja, hogy szüntessük meg az extraprofitadót, a rezsitámogatást és a kamatstopot. „De az tönkreteszi a magyar családok életét” – jelentette ki.

Úgy látja, „lesz egy nagy vitánk gazdaságpolitikai kérdésekben is”, ez hosszú vita lesz, és inkább a 2024 januárja és szeptembere közötti időszaknak lesz a nagy kérdése, de összefügg a júniusban esedékes európai választásokkal.

„Egy jó, értelmes, két lábbal a földön álló európai vezetéssel meg tudunk egyezni szinte minden kérdésben, de ez nem a mostani vezetés, ezt le kell váltani”, és kell egy új, jobb és barátibb európai uniós vezetés Brüsszelben – hangsúlyozta a miniszterelnök.

MTI