Nyitókép forrása: SITA/Doug Mills/The New York Times via AP, Pool

 

Joe Biden amerikia és Hszi Csin-ping kínai elnök minapi találkozójától felesleges lett volna nagy áttörést várni a két ország kapcsolatában. Az viszont mégiscsak aggasztó, hogy a találkozó következményei inkább mutatnak a rivalizálás fokozódása, mint az enyhülés felé. Az amerikaiak abból indulnak ki, hogy Kínának nagyobb szüksége van az USA-ra, mint az USA-nak Kínára, ami egy kétdimenziós világban igaz is lenne. Csakhogy a világ ennél sokkal bonyolultabb, így az amerikai és a kínai távolságtartás a globális káosz felé mozdít el mindannyiunkat. Körkép-elemzés.

 

Kína és az USA kapcsolata látványosan Nancy Palosi egykori demokrata párti házelnök tajvani látogatása után romlott meg. Olyannyira, hogy az a veszélyes helyzet állt elő, hogy az amerikaiak egy katonai konfliktus veszélye esetén nem tudtak volna közvetlen kapcsolatot teremteni Kínával egy nyílt háború elkerülése érdekében.

 

A jó hír, hogy ezt most azért orvosolták. A két ország elnöke megállapodott a hadseregeik közötti közvetlen kapcsolat helyreállításáról, sőt, nemcsak biztonsági, de gazdasági kérdésekben is nyitva tartják a kommunikációs csatornákat.

 

Ezt a jelen viszonyok között a következőképp kell értelmezni: az USA nem fogja feladni Kína gazdasági és geopolitikai visszaszorítását célzó politikáját, folytatni fogja az Európában is gyakorolt kereskedelmi korlátozások átültetését a kínai áruk és technológiák ellen, de legalább hajlandó ezekről beszélni.

 

Érdekes, hogy a találkozó egyik kiemelt témája a kínai fentanil kereskedelem volt. Hollywood ontja magából a filmeket, amelyek a Kínából származó kábítószer-prekurzorok (alapanyagok) elleni harcról szólnak. És nem véletlenül. Kína számára a fentanil kereskedelem hozza meg a szükséges tőkét saját gyógyszeriparága felvirágoztatásához és globálissá tételéhez. Így bár Hszi ígéretet tett a fentanil kereskedők lefülelésére, és nyilván lesznek a sajtóban bemutatható rajtaütések, a hálózatok felszámolására borítékolhatóan nem kerül sor.

 

A stratégiai szembenállás kezd egyre bonyolultabbá válni. Kína gazdasága a rogyadozó ingatlanpiac és bankszektor miatt valóban ingatagnak mondható. Abban is van igazság, hogy jelen pillanatban Kínának nagyobb szüksége van az amerikai gazdaságra, mint fordítva. De ez utóbbi kijelentést, amit az amerikai szakértők hangoztatnak, csak a kétoldalú kapcsolatok zárt rendszerében igaz. A világ pedig messze nem egy zárt rendszer.

 

A találkozótól remélt nagy enyhülés elmaradása arra utal, hogy az Egyesült Államok továbbra is rivális, feltörekvő hatalomnak tekinti Kínát. Kína pedig egy lejárt szavatosságú, hanyatló globális hatalomnak az Egyesült Államokat. Céljaik között nincs egymást kiegészítő közös nevező, csak olyan átfedés, ami a jövőben a két ország közötti feszültség növekedését vonja maga után.

 

A kínai és amerikai hadsereg közvetlen kommunikációjának újraindításától sem nyugodhatunk meg. Egyszerűen azért, mert okkal van rá szükség. Kína és a Fülöp-szigetek között egyre jobban elmérgesedik a viszony. Korai lenne találgatni, de az elmúlt években az orosz-ukrán háború ellenére is komoly katoani együttműködés alakult ki a Fülöp-szigetek és az USA között, közös hadgyakorlatokkal, amerikai technológiával, és így tovább.

 

Márpedig a Fülöp-szigeteken való amerikai jelenlétet Kína úgy értelmezheti, mint fő kereskedelmi útvonalainak fenyegetését. Fontos szereplő a konfliktusban Japán, amely azonnali katonai támogatást ígért a szigetországnak egy esetleges konfliktus esetén. A Közel-Keleten tehát legalább annyira puskaporos a levegő, mint Európában vagy a Közel-Keleten.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.