Nyitókép forrása: SITA/Paul Ellis/Pool Photo via AP

 

Érdekes és korábbi nyugati tabut megdöntő cikk jelent meg a The New York Times hasábjain. A lap ugyanis arról írt, hogy a NATO nyári évfordulós csúcstalálkozóján nem fogja meghívni a szövetségbe Ukrajnát, mert nem akar egy tagfelvétellel automatikusan belesodródni a háborúba. Ezt a józanabb elemzők már 2022 óta hangoztatják, ám a nyugati politikusok és médiumok eddig módszeresen kerülték ennyire nyílt kijelentését. Most ez is megtörtént, és nem véletlenül.

 

A NATO április 4-én ünnepelte megalakulásának 75. évfordulóját. A valódi felhajtás azonban nyáron, a júliusi, Washingtonban megrendezésre kerülő NATO-csúcson lesz. Mivel a szövetség fókuszában jelenleg az orosz-ukrán háború van, ismét felmerült a lehetősége annak, hogy a szövetség valamilyen gesztus tesz Ukrajna felé.

 

Ám ahelyett, hogy mainstream lapok a háborús héják irreális ukrán tagfelvételről cikkeznének, valami teljesen mást látunk. A The New York Times terjedelmes cikkében kerek perec leírja, hogy

 

„a szövetség illetékesei egyöntetűen egyetértenek abban, hogy Ukrajna meghívása a NATO-ba nem fog megtörténni a washingtoni ünnepi csúcson. A NATO-nak nincs kedve egy olyan új tag felvételéhez, amely a szövetség kollektív biztonsági kötelezettsége miatt automatikusan bevonná azt az elmúlt 80 év legnagyobb európai háborújába”.

 

A lap szerint Európa túl gyenge ahhoz, hogy Kijevnek a szükséges támogatást megadja. Ezért a NATO valamiféle középutas gesztust akart tenni, amivel utalhat rá, hogy a szövetség „hosszútávon” akarja támogatni Ukrajnát.

 

A NATO-országok külügyminiszterei ezen a héten kétnapos találkozón vettek részt, ahol megtárgyalták Jens Stoltenberg főtitkár javaslatát, miszerint a NATO nagyobb ellenőrzést és koordinációt gyakorolna Ukrajna segélyezésében, katonai támogatásában és katonái kiképzésében.

 

Mire utal a NYTimes? Egyrészt arra, hogy a NATO át akarja venni az eddig Ramstein-formátumban nyújtott támogatások irányítását Ukrajnának, amire a tervek szerint 100 milliárd eurót akarnak egyesek összedobni a NATO-keretében. Mivel a NATO maga eddig nem vett részt sem Ukrajna támogatásában semmilyen formában (bár tagországainak egy része igen), a mostani javaslat azt jelentené, hogy a szövetség átlépne egy nagyon problémás vörös vonalat.

 

A másik, amire a NYTimes utal, hogy erre a hajmeresztő lépésre azért van szükség, mert ahogy tavaly, úgy idén sem fog Ukrajna meghívást kapni a szövetségbe. Félő tehát, hogy a hangzatos nyilatkozatok Ukrajna győzelméről és jövőbeli NATO-tagságáról teljesen hiteltelenné válnak – az azokat hangoztató politikusokkal együtt. Így lóhalálában sajtóban elég nagyra fújható gesztust kell tenni.

 

Körkép-vélemény:

Stoltenberg terve úgy hozna eszkalációt, hogy Ukrajna számára semmilyen hozadékkal nem járna. Amit a tagállamok nem tudnak előteremteni (lőszer, légvédelmi rakéták, megfelelő mennyiségű pénz) azt a NATO sem tudja majd. Ukrajna szempontjából tehát annyi történne, hogy amit eddig a nyugati országok és a Ramstein-formátum nem tudott biztosítani számára, azt most majd a NATO nem fogja tudni. Hozzátesszük, hogy a javaslat lehet egy ügyetlen próbálkozás arra is, hogy a konfliktusból egyre inkább kihátráló USA-t a NATO-vállaláson keresztül próbálják a háború intenzívebb folytatására bírni. De annak is van esélye, hogy egyes országok már az ukrán támogatások leállítására készülnek, és hogy ne ők vigyék el a politikai balhét, a NATO kollektívája mögé bújnának, a közös döntések nehézkességére mutogatva.

 

A NYTimes információi szerint az Egyesült Államok és Németország nagyon szeretné, ha Ukrajna NATO-tagsága véletlenül se legyen téma a júliusi csúcstalálkozón. Vagyis nem csak a tagság maga, de annak előkészítése, feltételeinek megszabása is tabu lehet.

 

Az USA és Németország másokkal együtt szkepticizmussal fogadta a NATO-keretében történő támogatás-koordináció ötletét is. Tegyük hozzá, hogy a külügyminiszterek egyelőre nem döntést hoztak, csak a javaslat részleteinek megtervezésére bólintottak rá.

 

Magyarország például jelezte, hogy sem pénzzel, sem fegyverrel nem kíván hozzájárulni a Stoltenberg által belengetett 100 milliárd eurós kerethez, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter kérte is kollégáit, hogy a keretet a magyar álláspontot figyelembe véve tervezzék meg (magyarul: ne számoljanak magyar pénzekkel a hatalmas összeg összeállításánál). Szijjártó szerint egyébként rendkívül veszélyes és drága Stoltenberg javaslata.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!