Nyitókép: AP photo

 

A külföldön lefoglalt orosz vagyontárgyak elkobzására válaszul Moszkva az Oroszországban ragadt nyugati vagyontárgyakat rekvirálja. A csütörtökön aláírt elnöki rendelet szerint a foglalások főként amerikai vagyontárgyakat érintenek, de más „ellenséges országok” javait is veszély fenyegeti.

 

Oroszország a „valamit valami miatt” elvet alkalmazza, vagyis megtorlást, ha orosz tulajdonosoktól külföldön lefoglalnak vagy elkoboznak valamit. Az orosz állam kárpótlást kínál hazai kárvallottaknak az Oroszországban rekedt nyugati vagyonból.

 

A csütörtöki rendelet utasítja a külföldi befektetéseket felügyelő orosz állami bizottságot, hogy határozza meg, milyen típusú amerikai tulajdont kérhet az orosz jogtulajdonos a bíróságon keresztül az Egyesült Államokban befagyasztott vagyon „kártalanításaként”.

 

 hirdetes_810x300  

A parancs ingatlanokat, személyes vagyontárgyakat, értékpapírokat, részvényeket és tulajdonjogokat sorolt ​​fel az Egyesült Államok tulajdonában lévő és potenciálisan lefoglalható vagyontárgyak között. Az orosz kormányt arra utasították, hogy szeptember végéig hajtsa végre a szükséges jogi változtatásokat, amelyek lehetővé teszik az amerikai tulajdonok lefoglalását.

 

Már vannak áldozatok

 

Egy hete döntött úgy az orosz bíróság, hogy le kell foglalni a Deutsche Bank és az UniCredit oroszországi vagyonát.

 

Az európai bankok nagyrészt már kivonultak Oroszországból, miután Moszkva 2022-ben offenzívát indított Kijev ellen. A szentpétervári bíróság most 239 millió euró (260 millió dollár) lefoglalása mellett döntött a Deutsche Banktól is. Ugyanezen a napon elrendelte az olasz UniCredit mintegy 463 millió euró (504 millió dollár) értékű eszközeinek lefoglalását.

 

Mindkét határozatot egy orosz nagyvállalat, a RusKhimAlians kérésére adták ki, amely gázfeldolgozó és cseppfolyósító üzem építését tervezi a lefoglalt vagyonból. Az orosz vállalat arra hivatozva tenné rá a kezét a két bank értékeire, hogy azok voltak a kezesei a német Linde vállalatnak, amellyel az oroszok együttműködtek, de a háború miatt a Linde kivonult az országból.

 

Putyin tavaly már zöld utat adott a német Uniper energiaóriás orosz részlegének és a finn Fortum értékelemeinek állami átvételére válaszul a „barátságtalan amerikai akciókra”.

 

A csütörtöki rendelet egy hónappal azután született, hogy Joe Biden amerikai elnök aláírta a törvényt az Ukrajnának nyújtott kritikus katonai segélyről, amely azt is tartalmazta, hogy Washington eladja az elkobzott orosz vagyont, és a bevételt átadja Kijevnek a háború utáni újjáépítési erőfeszítésekhez.

 

Az ellenlépést Moszkva kompenzációnak nevezi, és főként azokat az országokat célozza meg, amelyek Oroszországgal „barátságtalan vagy ellenséges” álláspontot képviselnek. A különbség a két logika között az, hogy az egyik oldal agresszor, amely kárt okoz a világgazdaságnak és egy másik nemzetnek; a Nyugaton lefoglalt vagyontárgyak tulajdonosai közvetlenül kapcsolatba hozhatók a háború finanszírozásával – a másik fél esetében viszont egyszerű piaci szereplőkről van szó, aki törvényes üzleti tevékenységet folytattak Oroszország területén.

 

Washington és európai szövetségesei mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz pénzügyi eszközt foglaltak le vagy zároltak le röviddel Ukrajna teljes körű inváziója után. Azóta ez a kör szélesedett.

 

A büntetőintézkedésekre válaszul Moszkva több külföldi befektető vagyonát speciális számlákra helyezte át, amelyeket a Kreml jóváhagyása nélkül nem lehet Oroszországon kívülre vinni.

 

Euronews

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.