Nyitókép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

 

Ami ma Brüsszelben történik, az hangulati előkészítése Európa háborúba lépésének – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor szükségesnek nevezte az ország önvédelmi képességének megerősítését.

 

Nem a hadseregek megléte, hanem a hiánya vezet a háborúhoz, mert csak egy erős ország tudja magát megvédeni, és az ilyen helyzetekben az ellenfélnek azzal kell kalkulálni, hogy nagyobb veszteségei lesznek egy támadás esetén, mintha nem támadna – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

 

A kormányfő szerint az orosz hadsereg az ukránokat sem tudja legyűrni, tehát nem reális, hogy az Ukrajnánál százszor erősebb NATO-t akarná megtámadni a jövőben, ezért az orosz veszélyre való hivatkozás inkább az oroszokkal szembeni háború előkészületeiként lehet értelmezni.

 

Orbán Viktor szerint a mai helyzet riasztóan hasonlít az első és a második világháború „hangulati előkészítéséhez” a médiában és a politikában is. Nyugodtan hívhatjuk úgy, hogy Európa háborúba lépésének előkészítése zajlik – fogalmazott Orbán Viktor, és úgy véli: felfoghatatlan, hogy nem a háború további pusztításnak a megelőzése van Európa középpontjában.

 

A miniszterelnök szerint a háború két szláv nép konfliktusa, és ahelyett, hogy kimaradnánk belőle, egyre mélyebben sodródunk bele, a Nyugat pedig folyamatosan háborúpárti nyilatkozatokat tesz.

 

A nyugat-európaiak mostanára már a saját háborújaként ismerik el az ukrán–orosz konfliktust. A német pozíció változásán pedig nagyon jól le lehet mérni a belesodródás mértékét. Most már arról beszélünk, hogy Ukrajna légterében szeretnének más országok orosz hadieszközöket megsemmisíteni, egy másik vezető azt szeretné, hogy Ukrajna területére betegyük a lábunkat – fogalmazott Orbán Viktor.

 

Az európai történelem ismeretében ez egy háborús akció előkészületének kommunikációs menete – jelentette ki a miniszterelnök.

 

Az az európai stratégia, hogy az ukránok harcolnak a fronton, Európa pedig ellátja őket. Az oroszok ezzel szemben vívják a saját hadműveletüket.

 

Meg tudja-e ezt valaki mondani, hogy mégis mi a becslésünk, mennyi fegyvert és pénzt kell még küldeni, hogy az ukránok kiszorítsák az oroszokat az általuk megszállt területekről? Van erre valami becslésünk? – tette fel a kérdést a miniszterelnök.

 

Úgy vagyunk benne egy stratégiában, hogy annak a költségét és a hosszát nem tudja senki megmondani – hangsúlyozta Orbán Viktor.

 

Ez a legrosszabb, ami előfordulhat, hogy úgy veszünk részt egy háborúban, hogy az abban elérhető célhoz szükséges eszközök nagyságrendjéről nincs becslésünk. Meddig fogjuk még ezt csinálni? Hol lesz ennek a vége? – tette fel a kérdést a kormányfő, aki szerint ennek a vége lassan egy összeütközés lesz a NATO, az EU és Oroszország között. Ez a legsötétebb látomásokra ad okot.

 

Egyre vészjóslóbb egy nukleáris konfliktus kirobbanásának lehetősége

 

Kérdésre adott válaszában Orbán Viktor elmondta: Európában ma senki sem tudja megmondani, hogy mennyi fegyvert és pénzt kell még küldeni ahhoz, hogy ennek a háborúnak vége legyen. Ugyanakkor egyre vészjóslóbb egy esetleges nukleáris konfliktus kirobbanásának a lehetősége Oroszország és a NATO atomhatalmai között.

 

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország mit tehet annak érdekében, hogy kimaradjon a konfliktusból, a miniszterelnök elmondta: Magyarország ragaszkodik a NATO alapokmányához.

 

„A NATO egy védelmi szövetség” – emlékeztetett a kormányfő, és hangsúlyozta, hogy ez a védelmi formáció azért jött létre, mert a korábbi kétoldalú megállapodásokon alapuló katonai szövetségek nem működtek Európában, ezért szélesebb körű megállapodásra volt szükség.

 

„Arról viszont szó sincsen, hogy a NATO majd a saját területén kívül hajt végre akciókat és bocsátkozik NATO-n kívüli háborúba”

 

mondta. A miniszterelnök azonban kiemelte, hogy ezen az állásponton már csak Magyarország áll, Európában pedig háborús készülődés zajlik.

 

Orbán Viktor azt is elmondta, hogy jelenleg a NATO-ban már külön bizottságok és munkacsoportok dolgoznak azon, hogy meghatározzák, hogyan tudna a szövetség részt venni az orosz–ukrán háborúban.

 

Ugyanakkor Magyarország egyértelművé tette, hogy nem akar részt venni ilyen folyamatokban. Mint elmondta, hazánk kimaradásának érdekében a jogászok most azon dolgoznak, hogy megtalálják azt a lehetőséget, hogy NATO-tagállamként ne legyen kötelességünk az ukrajnai háborúval kapcsolatos katonai akciókban részt venni.

 

Nemrésztvevő

 

„Nemrésztvevő” – ezt a kifejezést alkották a NATO brüsszeli központjában hazánk álláspontjának leírására. A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy a NATO történetében még nem volt olyan, hogy egy tagállam olyan mértékben ragaszkodna az alapszerződésekhez, mint most Magyarország.

 

A miniszterelnök a választásokról szólva kifejtette, hogy az a háborúról és a békéről szól elsősorban, de szól a migrációról és a családokról is. A kérdés, hogy az utókor hogyan vélekedik majd a mostani választásról, és a tétje is könnyebben értelmezhető, ha úgy tekintünk rá, mint ahol eldőlt a béke és a háború kérdése Európában. Amerikában is ez a téma, hiszen novemberben választások lesznek, és nem mindegy a háború szempontjából sem, hogy ki győzedelmeskedik.

 

A háború nemcsak szenvedést, hanem profitot is generál, a „hadiszállítók csibészségének” megvan a maga kultúrtörténete. A hadiipar és a fegyverkereskedők „halálra keresik magukat”. De vannak mások, a spekulánsok, akik információkat is szereznek, majd azok segítségével tesznek szert profitra és ott vannak a háborúpártiak mögött, ezen erők vezetője pedig Soros György.

 

Politikusokat meg lehet venni, például a magyar baloldali politikusok is itt vannak nekünk példaként, minden kampányban nyugatról kapják a pénzt. Háborúpártiak finanszírozzák őket, ezért nem csoda, hogy háborúpártiak. Ami érdekes, hogy vannak olyan tiszteletreméltó európai vezetők, akiket valószínűleg nem lehet kilóra megvenni, mint a magyar baloldalt, őket nézve érthetetlen, hogy miért a háború pártján állnak. Különösen érdekes ez akkor, ha megvizsgáljuk Európa jelenlegi helyzetét. Minden a háborúkból eredeztethető.

 

A kormányfő szerint minden európai háború egy összeurópai polgárháború, a demográfiai mutatókat katasztrofálissá teszi, és ráadásul a keresztény kultúrkörben zajlik, egymást irtják az európai emberek. Ha az európai háborúkat keresztény perspektívából nézzük – függetlenül attól, hogy ki tekintette magát vesztesnek vagy győztesnek – valójában mindannyian veszítettünk.

 

A befogadás eszméje

 

Orbán Viktor elmondta: arra számít, most az európai választáson megnő azon emberek száma és szavuk súlya is, akik békét akarnak.

 

Majd kitért arra is, hogy a háború kérdése, nem egy statikus kérdés, ez egy folyamat. Most legalább a sodródás folyamatát állítsák meg a szavazó emberek – fogalmazott.

 

Az egyik ilyen eszme, amelyet Brüsszel ránk akar erősíteni: a befogadás eszméje. Magyarországot pedig azért bünteti most az Európai Unió, mert hazánk nem hajlandó migránsokat befogadni. Ezért napi 6 millió eurót kellene befizetnünk.

 

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy miközben mi védjük Európát, Brüsszelből hátba lövik Magyarországot.

 

Erre egyetlen válaszunk lehet: el kell zavarnunk az európai vezetőket, akik ilyen döntéseket hoznak! – mondta Orbán Viktor.

 

hirado.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!